Máig rejtélyes a 16. századi rakétakilövés Nagyszebenben: 50 éve hozták nyilvánosságra a kéziratot

A feljegyzések szerint több ezren voltak szemtanúi a sikeres rakétakilövésnek.

Első rakétakilövés
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Ha megkérdezik az embert, mikor volt az első űrrakéta-kilövés, nagy eséllyel valamilyen 20. századi dátumra tippel. Ez valahol jogos is, hiszen a modern űrkutatás csak az 1900-as években indult be igazán.

A hivatalos adatok szerint az első rakéták, melyeket eljuttattak a világűrbe, a német V-2 rakéták voltak még a második világháború idején. Azonban egy rejtélyes és régi kézirat ennek a ténynek ellentmond.

Űrrakéta a 16. században?

Doru Todericiu tudomány- és technikatörténész még 1961-ben bukkant rá egy 450 oldalas kéziratra, mely a Nagyszebeni Kézirat nevet viselte. A dokumentumot 1967-ben hozták nyilvánosságra. Nagyjából 1570 körül íródhatott. Todericiu meglepetésére az ősi szöveget elárasztották sok-sok rajzzal és technikai adatokkal, melyek nem is akármiről szóltak.

rakéta conrad haas

Az írás Conrad Haas tollából származott, aki katonai mérnökként szolgált a Magyar Királyságban és az Erdélyi Fejedelemségben, emellett ő volt Nagyszeben gondnoka és eszközmestere 1550 és 1570 között. A raktárak, szerszámok és fegyverek felügyelete is a feladatai közé tartozott. Német nyelvű értekezésében foglalkozott a többlépcsős rakéták mozgásának elméletével, a különböző üzemanyag-keverékekkel, valamint a harang alakú fúvókákkal.

Conrad Haas egy román bélyegen
Conrad Haas egy román bélyegen

Feljegyzései arra utalnak, hogy ő volt az, aki legelőször alkalmazta a háromlépcsős rakétát. Úgy gondolta, ha a rakétákat egymás fölé erősíti, akkor a legalsó felemeli a szerkezetet, majd miután az égés eléri a másodikat, majd azt meggyújtja, az első leválik. Természetesen a harmadik is hasonlóan indul be, ám mivel a levált első és második maradványait már nem hordozza, magasabbra száll, mint akkor, ha a három rakétát egymás mellé erősítve helyeznék el, majd pedig egyszerre gyújtanák be.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Állítólag több ezren voltak szemtanúi a kilövésnek Nagyszebenben, mindez pedig még 1555-ben történt. Conrad Haas inkább egy fegyverként tekintett a találmányára, nem pedig arra gondolt, hogy a rakétával embereket juttasson az űrbe.

Érdekes, hogy Conrad Haas találmánya feledésbe merült, így a neve sem cseng ismerősen a legtöbbeknek. Talán ennek az volt a fő oka, hogy a háborúkban használt fegyverek egy része még mindig buzogányokból, lándzsákból és kardokból állt. Persze, azt nem szabad elfeledni, hogy akkoriban már régen ismerték a pirotechnikát az emberek, például ágyúkat is rendszeresen használtak a katonák a 16. században.

Csillagképek a nyári égbolton

Érdemes felpillantani, és megkeresni a különböző csillagképeket az égen.

Hol a Nagy Medve, és hol a Kis Göncöl? Gyorstalpaló a nyári csillagnézésekhez

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük