Zavaróan más ez a fáraószobor, mint a többi: számos rejtély lengi körül
A legtöbb ember, aki a szobrot látja, nem is gondolná, hogy hol készült, és kit ábrázol a furcsa alkotás.

faraoszobor
beauty and style
Top olvasott cikkek

Szemügyre véve ezt a szobrocskát, nehéz dolgunk lenne, ha nekünk kellene kitalálni, a világnak melyik táján készíthették. Valahogy nem illik bele a képbe, ezért meg is lepődnénk, ha végül elárulnák, Egyiptomban készült. Úgy feltételezik, ez lehet az első ismert fáraószobor.

A szobrocskát, mely a Nagada kultúra első szakaszából való - három volt -, Felső-Egyiptomban, a dél-luxori Gebelein területén találták. Becsült kora több mint hatezer év. Időszámításunk előtt 4000 környékén készíthették, a predinasztikus korban, melyet más néven khalkolitikumnak vagy kőrézkornak neveznek. Ez a dinasztiák előtti korszak.

Misztikus lelet

Különös, földig érő öltözet, gömbös fejdísz vagy korona, csuklya-, illetve álarcszerű fejviselet és nagyon furcsa szemek - ezt látjuk a szoborra pillantva, illetve, hogy nagyon nem hasonlít az egyiptomi ábrázolásban megszokott emberalakokra. Zavarba ejtően kilóg a sorból, ám ez részint hatezer évvel ezelőtti mivoltának is betudható lehet.

szobor

A régészekben máig sok kérdést vet fel a szobrocska. Titok, pontosan kit ábrázol. Öltözetéből, fejdíszéből, illetve koronájából feltételezhető, hogy egy fontos, igen befolyásos illető lehetett. Gebeleinnek arról a részéről való, melyet Fehér földnek neveznek - ez a terület az egyiptomi hiedelem szerint Anubis, a lelkeket az alvilágba vezető, sakálfejű isten uralta föld volt.

A szobrocska 31,5 centiméter, és időszámításunk előtt 4400 és 3000 közé tehető elkészülte. Ha a feltételezés igaz, és valóban fáraót ábrázol, akkor valószínűleg Felső-Egyiptom egy uralkodójáról készülhetett. Ebben az időben kezdődött a fáraók uralma Egyiptomban.

A szobrászatban a Nagada kultúra első és második szakaszában terrakotta női és kőből készült férfiszobrok voltak jellemzőek, melyek közül egyik-másik, de nem mindegyik férfiszobor szakállas volt. A szakáll ebben az időben a férfierő szimbóluma volt, ezért is viseltek az előkelők és uralkodók gyakorta műszakállt. Nem tudni, a szobron mű- vagy igazi szakáll, esetleg álarc van-e, de annak megléte a szakértők szerint annak az illetőnek a magas rangjára utalhat, akit a szobor ábrázol.

A cikk az ajánló után folytatódik

A titokzatos szobrot megszokottól eltérő külleme is, nemcsak a mintául szolgáló uralkodó kiléte teszi rendkívül misztikussá. Bár számos rejtély lengi körül, nem szabad elfeledni, hogy hatezer év távlatából nincs könnyű dolguk a régészeknek. Elvetve a furcsa fáraószobor földönkívüli vonatkozását, mellyel oly sokan próbálják kinézetét magyarázni, kíváncsian várjuk, egyszer fény derül-e a máig tisztázatlan, kulcsjelentőségű részletekre a szoborral kapcsolatban.

Ezt is szeretjük