Miért lopta el a boncmester Einstein agyát, és tárolta a pincéjében? Szeletenként osztotta szét a kicsempészett szervet
Boncolása során ellopták az agyát, hogy azt később megvizsgálhassák.

GettyImages-517237534
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

1955. április 18-án elhunyt Albert Einstein, minden idők egyik leghíresebb és legnagyobb géniusza, aki olyan meghatározó teóriákat tett le a tudomány asztalára, mint a relativitáselmélet, de jelentőset alkotott a kvantummechanika, a kozmológia, illetve az általános fizika területén is.

Csupán órákba tellett, míg előkészítették a boncolását, ám a boncmester, Thomas Harvey távolról sem a szokásos módon járt el: ellopta a géniusz agyát.

Miért lopta el Harvey Einstein agyát?

Einstein világszerte ismert tudós tehetség volt, és sokakban, akik szintén tudományos körökben mozogtak, felmerült, vajon miben lehet más egy ilyen géniusz agya, mint a többi emberé. Sokan azt feltételezték, hogy fizikailag különbözhet a hétköznapi emberekétől, és erre maga a boncmester is kíváncsi volt.

ei
Fotó: Getty Images Hungary

Nem is késlekedett. Miután Einstein a Princeton Kórházban meghalt, teste rövidesen a boncasztalra került, Harvey pedig kihasználta a helyzetét. Eltávolította és ellopta a tudós agyát, sőt két szemgolyóját is. A két szemgolyót Harvey azonnal továbbadta Einstein szemorvosának, az agyat pincéjébe csempészte, a test további részeit pedig elhamvasztották.

Tanulmányozni kezdte a szervet

Harvey az elorozott szervet alapos dokumentációnak és tanulmányozásnak vetette alá. Lefotózta, és megmérte a súlyát is: 1230 grammot nyomott, ami könnyebb, mint egy átlagos, Einstein korában lévő férfi agya. Ezek után a boncmester 240 szeletre vágta a szervet, és ezeket is egyenként lefényképezte, sőt még festményt is készíttetett róluk.

Thomas Harvey (1912-2007) és Einstein agyának egy darabja.
Thomas Harvey (1912-2007) és Einstein agyának egy darabja.
Fotó: Michael Brennan / Getty Images Hungary

Mindez bizarrnak tűnhet, de Harvey nem érezte helytelennek a tettét. Úgy gondolta, hogy amit csinál, az tisztán a tudomány érdekében történik. Gondoskodott a szeletek tartósításáról, és autójával járni kezdte az országot, hogy adjon a szervből az arra érdemes és hasonlóképpen kíváncsi tudósoknak. Még az amerikai hadsereghez is eljuttatott néhány mintát.

Az eredmények

Az már Harvey pincéjében kiderült, hogy a tudós agya az átlagosnál könnyebb volt, de a későbbi kutatások is érdekes eredményeket hoztak. Az első cikk a témában 1985-ben, az Experimental Neurology című lapban jelent meg, melyben rávilágítottak, hogy a szervben átlagon felüli mennyiségű gliasejtet találtak, amelyek az agy neuronjainak oxigénellátásáért felelősek.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az Alabamai Egyetem kutatása szerint idegsejtjei szorosabban helyezkedtek el a megszokottnál, ami pedig gyorsabb információáramlást tehetett lehetővé. Ugyancsak ennek az egyetemnek a kutatói azt is megállapították az agyról készült fényképek alapján, hogy alsó parietális lebenye szélesebb volt az átlagosnál, ami valószínűleg kiváló vizuális gondolkodóvá tehette őt. Még 2012-ben is vizsgálták az agyat. A Floridai Egyetem kutatója és neurológuskutatók közös munkája során kiderült, hogy a tudós agyának frontális lebenyében is egy redővel több volt. Ez a terület a memóriáért és a tervezésért felelős.

Noha az eredmények érdekesek, tudományos körökben nem mindenki fogadta őket elismeréssel, mondván, hogy mindenki agya eltér valamiben a többi emberétől.

GettyImages-517323568
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

A tett következményei

Bár a hamvasztás napján Einstein fia megtudta, mit tett Harvey, a tettén cseppet sem háborodott fel. Maga is támogatta, hogy vizsgálják meg alaposabban is az apja agyát, és csak annyi kikötést tett, hogy a szerzett információkat nívós szaklapokban tegyék közzé. 

Harvey megszállottsága a princetoni munkájába, tudományos hírnevébe, orvosi engedélyébe, sőt házasságába is került. Élete hátralévő részét Kansasben töltötte, ahol maga is tovább őrizgetett egy darabot a géniusz agyából. A patológus 2007-ben hunyt el.

Saját találmányaik miatt haltak meg

A következő cikkben olyan feltalálókról írtunk, akik a saját találmányaik kifejlesztése közben vagy miatt haltak meg.

Ezt is szeretjük