Egy teljes civilizációval végzett a természeti katasztrófák sora: az egyiptomi tíz csapás nem csak legenda volt
Tudományos magyarázatot is találtak, amik három egyiptomi csapást is megmagyarázhatnak - Szantorini szigetén van a rejtély kulcsa.

múmia nyitó
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Krisztus előtt 1642–1540 körül hatalmas vulkánkitörés történt, mely történészek szerint az emberiség egyik legnagyobbja volt. Az ókori Thérán, a mai Szantorini szigetén, Krétától nem messze zajlott az erupció.

A minószi vulkán robbanása becslések szerint százszor erősebb volt, mint a pompeji kitörés. Megsemmisítette a sziget belsejét, és örökre megváltoztatta annak topográfiáját. Valószínűleg 20 ezer ember vesztette életét a kitörés következtében. Az utóhatása egyes történészek szerint az egyiptomi tíz csapás némelyikére is illik.

Egyiptomi tíz csapás

II. Ramszesz Avarisz, az ősi Hut-waret városában uralkodott i. e. 1279-1213 között. A Nílus deltájában fekvő település hajdanán Egyiptom fővárosa volt, de már háromezer éve elhagyták. Klímaszakértők szerint Ramszesz uralkodása után szárazság állt be, mely időjárás-változás köthető az óriási vulkánkitörés következményeihez.

A bibliai Exodusban megjelenő tíz egyiptomi csapásból kutatók szerint legalább hármat okozhatott a legendás vulkánkitörés. A feltörő vulkáni hamu állhat a háromnapos sötétség hátterében.

Mások szerint a sötétség az 1223. március 5-i napfogyatkozással esett egybe, ami szintén magyarázná a jelenséget - látható az Academia weboldalán közzétett tanulmányban, amelyet Iurii Mosenkis Ukrajnában élő régészeti kutató írt. Azonban a Telegraph oldalán megjelent kutatás szerint a sötétséget a hamufelhő is okozhatta.

Az időjárás-változásból következhetett a hetedik, a jégeső, ami elverte a terméseket. Elképzelhető, hogy Egyiptom fölött a zivatarokkal összekeveredő vulkáni hamu drámai viharhoz vezetett, mondta Nadine von Blohm, az Institute for Atmospheric Physics in Germany kutatója a Telegraphnak.

A nyolcadik csapást, a sáskajárást is a csapások közé sorolják. - A szantorini vulkánkitörés kedvező feltételeket hozhatott létre a sáskák számára - mondta Siro Trevisanato kanadai molekuláris biológus. - A hamu olyan időjárási rendellenességeket okozott, amik magasabb csapadékmennyiséghez és magasabb páratartalomhoz vezettek - mondta Trevisanato a Telegraphnak. - Ez segítette elő a sáskák tömeges jelenlétét.

Akrotiri felfedezése

Az Égei-tenger szigetén lévő Akrotiri városát vastag hamu takarta maga alá, amit 3500 évvel később, véletlenül felfedeztek fel kőbányászok.

A Szuezi-csatorna építése közben cement előállításához használt anyagot bányásztak Szantorinin. Az ásatások során egy rég elfeledett civilizáció maradványaira bukkantak, végül 1967-ben kezdték meg a szisztematikus régészeti kutatásokat a helyszínen, a feltárási munkálatok a mai napig zajlanak.

Magában a városban, Akrotiriben nem találtak emberi maradványokat. A feltárt leletek alapján a hajdani lakók javítási munkálatokba foghattak otthonaikban, amire valószínűleg kisebb földrengés vagy vulkáni jelenség következtében volt szükség. A nagyobb erupció előtt azonban feltételezhetően többen elhagyták a szigetet. Nem teljesen tisztázott, hogy biztonsággal sikerült-e menekülniük, vagy a robbanás okozta szökőárhullámok végül elsöpörték őket.

A minószi kitörés

Annak ellenére, hogy az eseményről nem állnak rendelkezésre egyértelmű feljegyzések, tudni lehet, hogy a minószi kitörés rövid távú éghajlati változásaira utalhattak az egyiptomi Vihar-sztélében, melyet I. Jahmesz fáraó uralkodása alatt írtak i. e. 1550 és i. e. 1525 között. A sztélében apokaliptikus esőviharokról írtak, amelyek Egyiptom nagy részét elpusztították.

Még mindig heves viták folynak a régészek és a természettudósok között a kitörés pontos időpontjáról, ami meghatározó információ lehet. Mivel a vulkánból kilövellő darabok, azaz a tefrák a legtöbb régészeti lelőhelyen megtalálhatóak a Földközi-tenger keleti részén, mintegy indikátorként jelzik a minószi kitörés pontos időpontját, amit újabban Kr. e. 1642-re datálnak. Ha ez bebizonyosodik, a korábbi, Vihar-sztélés elmélet érvényét veszti.

Egy biztos: kitört a vulkán, amiről Phillip LaMoreaux hidrogeológus 1995-ben azt állította, hogy jelentős éghajlati változásokat okozott a Földközi-tenger keleti részén, az Égei-tengeren és az északi félteke nagy részén. Még ha a sztélében nem is ezt a vulkánkitörést írták le, a környezetére gyakorolt hatása megkérdőjelezhetetlen.

A cikk az ajánló után folytatódik

A mai napig a legtöbben csak találgatnak, azonban a minószi civilizáció pusztulásához vezető óriási kitörésnek, melynek nyoma a mai napig látható az összes térképen, biztosan volt utóhatása a klímára nézve.

Mennyire ismered jól az ókori Egyiptomot? Kvíz!

Mindent, amit valaha is megtudtál a fáraókról, a rejtélyes, gigászi piramisokról, felfedetlen titkokról, emlékezetedbe zárhattál. Tedd próbára magad, mi mindent tudsz felidézni az ókori Egyiptomról!

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük