5 dolog, amit az agyad közölni próbál, amikor déjá vu-d van: ezt mondják a tudósok
A déjá vu érzés a legtöbb ember számára nem ismeretlen, üzenete azonban annál inkább.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Valószínűleg senki számára nem ismeretlen a jelenség: a déjá vu, vagyis paramnézis az a különös érzés, mintha az ember már átélt volna egy adott pillanatot.
A különös jelenség magyarázata nemcsak a kíváncsi természetű laikusokat, hanem a tudomány embereit is foglalkoztatja, akik elméletek sorát állították már fel magyarázatára.
Mit okozza a déjá vu-t?
A jelenségre többféle magyarázat is létezik, igaz nincs teljes tudományos konszenzus, hogy mi is állhat a hátterében.
Ilyen már történt korábban, akkor is, ha nem emlékszel
Néha olyasmi tűnik ismerősnek, ami az ember legjobb tudomása szerint nem történt meg, vagy olyan hely emléke rémlik, ahol nyilvánvalóan soha nem járt. Az érzés mögött azonban, mint azt a kognitív pszichológia professzora, Anne M. Cleary tartja, megbújhatnak valódi emlékek, amelyek egyszerűen feledésbe merültek. Ha erre semmi esély, a professzor szerint még mindig előfordulhat, hogy két helyszín kísérteties hasonlósága kelti a déjá vu érzését.
Fáradt vagy, aludj többet!
Dr. Roderick C. Spears, neurológus szerint stressz és kialvatlanság következtében gyakrabban fordulhat elő a déjá vu érzése, hiszen a kimerült agy könnyebben téved.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.
Promóció
Az egyik szemed gyorsabb a másiknál
A domináns szem elmélete, melyet dr. Michael Roizen és dr. Mehmet Oz vetett fel, fizikailag magyarázza a jelenséget: úgy vélik, az egyik szem észlelése nanoszekundumokkal gyorsabb lehet a másiknál, és már azelőtt továbbítja az agy felé, mit lát, mielőtt a másikkal együttműködésben is megtenné. Amikor a közös munka is lezajlik, az agy másodszorra is megkapja az információt, ami az emlékezés hamis érzését keltheti.
Bocsánat, tévedtem!
A St. Andrewsi Egyetem kutatója, Akira O'Connor szerint az agy sorra pörgeti az emlékeket, és ahol eltérést talál aközött, amit az ember valóban látott, és aközött, amit gondol, hogy látott, jelez. Amit tehát déjá vu érzésként élünk meg, szerinte voltaképpen az agyban tárolt tévedések belső korrigálása.
Nem figyeltél eléggé
Alan Brown és Elizabeth J. Marsh elmélete szerint a megoszló figyelem könnyűszerrel okozhat déjá vu-t. Ha például az ember úgy érkezik egy új helyszínre, hogy épp a telefonját babrálja, és csak a másodperc töredékéig pillant fel, akkor a második felnézéskor úgy érezheti, valamikor korábban járt már ott. Mindeközben az agy, ha sebtében is, előzőleg már felmérte a terepet, és ennek az emléke okozza a zavart.
A tudományos magyarázatok sora szinte kimeríthetetlen. Olyan elgondolás is született, mely szerint a déjá vu abból ered, hogy az agynak nem sikerül tisztán felidéznie egy emléket. Egy további teória azt mondja, az agy korábbi, hasonló helyzetekben szerzett tapasztalatai alapján próbálja megjósolni, mi fog történni a következő pillanatban.
Bármelyik feltevés lehet igaz, de akármelyik is a pontos megfejtés, minden bizonnyal valószínűbb, mint az az elrugaszkodott elmélet, hogy az előző élet nyomai bukkannának fel a déjá vu pillanatokban.
Magadon viseled a legritkább emberi vonásokat?
A fülnél lévő apró lyukacska az egyik legritkább emberi tulajdonság: sorra veszünk még hetet.
Magadon viseled a legritkább emberi vonások egyikét? Nézd meg a füled, és kiderül
Nézegess képeket!
ElolvasomOLVASD EL EZT IS!
