Van valami furcsa ezen a Da Vinci-festményen: Jézus kezét szándékosan rontotta el?
A lefestett Jézus kezében egy üveggömb van, de valami nincs rendjén vele.

paletta
Ez is érdekelhet

Szárazak a kezeid a sok kézmosástól? Ne aggódj, jó kezekben vagy! (x)

Az autista Robika javulni kezdett (x)

Szabadtéri környezetben több mint 100 világmárka újra vár a Premier Outletben! (x)

beauty and style

Észbontóan nőiessé teszi az öltözéket: a piros cipő vonzza a figyelmet »

Nem mindegy a hajadnak, milyen a hajkeféd: eláruljuk, melyik típus mire való »

Lily Elsie volt a korai 20. század legtöbbet fotózott színésznője: az Edward-kor 5 legszebb nője »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A több száz éves művészeti alkotások elemzése mindig izgalmas feladattal látja el a művészettörténészeket, így Leonardo da Vinci Salvator Mundi, azaz Üdvözítő című képe is, mely két jókora kérdést is felvet.

A képen Jézus látható kék ruhában, kezében egy kristály- vagy üveggömbbel. Bár a festmény magával ragadó, egy műértő Da Vinci-életmű-szakértő, Walter Isaacson mégis észrevett rajta egy furcsa dolgot, mely felborzolta a kedélyeket szakértői berkekben.

A Salvator Mundi problémás részlete

A festményt vizsgálgató szakértő felfigyelt rá, hogy a kristály- vagy üveggömböt tartó Jézus keze nem úgy látszik a gömbön keresztül, ahogyan látszania kellene.

A Salvator Mundi című kép.
A Salvator Mundi című kép.

Ha ugyanis valóban egy tömör gömböt tartana, akkor Jézus keze nem a gömb alján kellene, hogy átlátszódjon, hanem az optika szabályai szerint fordítottan, felül kellene, hogy tükröződjön. Jogosan vetődött fel a szakértőben a kérdés, hogy hogyan téveszthette el ezt egy olyan magas szintű tudással rendelkező, optikában is jártas valaki, mint Leonardo da Vinci?

- Leonardo rosszul ábrázolta a torzulást, mely akkor jön létre, ha egy szilárd, áttetsző gömbön keresztül nézünk egy tárgyat (...). Úgy ábrázolta, mintha egy üres üveggömb lenne, ami nem torzítja a rajta keresztül menő fényt - írja könyvében Isaacson, és magyarázza, hogy az üveg- vagy kristálygömbökön, illetve lencséken keresztül szemügyre vett tárgyak fordítottan látszanak.

A kép egyébként akkoriban készült, amikor da Vinci alaposabban elmélyedt az optika tudományában, és számos jegyzetet készített arról, mi és hogyan látható, ha a fény különböző szögekből érkezik. Ezt tudván Isaacson még izgatottabb lett, és fáradhatatlanul kereste a megoldást, vajon miért kerülhetett mégis a képre az optika szabályaival ellenkező módon a gömb.

Egy megoldásként azt vetette fel, hogy a tudós művész talán szándékosan akarta függetleníteni a művészetet és a tudományt, ezért nem akarta az optika szabályainak megfelelően festeni azt, ami a gömbön keresztül a valóságban látszana. Isaacson azonban maga is kételkedik benne, hogy ez lehet a magyarázat.

Da Vincire nem jellemző a pontatlanság. A gömb a fordítottság hiányától eltekintve tudományos precizitással készült, ugyanis olyan megcsillanások láthatók benne, amelyek az áttetsző kristályokra jellemzőek. Leonardo jól ismerte tulajdonságaikat, mert kristályok tisztaságának becslésével is foglalkozott szívességből Isabella d'Este, Mantua márkinéja számára. Ha viszont mégis megjelenítette ezeket a csillanásokat a gömbben, és tudományos ismeretei sem voltak hiányosak, miért zárhatta ki mégis az optikai pontosságot?

A cikk az ajánló után folytatódik

Isaacson egy újabb érvvel állt elő:

- Úgy gondolom, tudományos hiányossága nem volt, inkább szándékosan akarta másképp festeni a gömböt, kiemelve Krisztus és a gömb csodás voltát.

Nem Leonardo da Vinci a kép festője?

Isaacson elmélete Da Vinci tudatosságáról valóban kézenfekvőbbnek tűnik, mint holmi hibát feltételezni. A valós szándék azonban mindeddig titok maradt. Szakértői berkekben egy ennél sokkal súlyosabb kérdés merült fel: előfordulhat, hogy az optikailag problémás képet nem is da Vinci festette?

Sokak szerint ez a magyarázat, és a feltételezést a kép további, Da Vinci stílusjegyeitől eltérő vonással is alátámasztották. Matthew Landrus, aki történész az Oxfordi Egyetemen, úgy véli, hogy nem Da Vinci készítette a festményt, csupán a mester műhelyében készült. A képet Bernardino Luini keze munkájának tulajdonítja, aki Da Vinci mellett dolgozott. A történész szerint a tudós művész csak legfeljebb 20%-ban tett hozzá a képhez. Frank Zöllner, a Lipcsei Egyetem szakértője mindeközben azt mondja, a kép egy Leonardo da Vincit követő későbbi művész alkotása lehet.

Nem könnyű kibogozni a szálakat, de a válasz, tekintettel a kép jelenlegi státuszára, még sokat várat magára. Közvetlen tanulmányozásra ugyanis nincs lehetőség, tekintve, hogy 2018 óta, amikor is elárverezték a festményt, senki nem tudja, hol van. Bár eredetileg úgy volt, az árverezés után kiállítják, a kép, amelyet egy szaúdi herceg, egyben Szaúd-Arábia kultuszminisztere, Badr bin Abdullah bin Mohammed bin Farhan al-Saud 120 milliárd forintnak megfelelő összegért vásárolt meg, azóta sem került elő.

Dallam a Da Vinci-festményben

Fantasztikus felfedezést tett egy műértő, aki rájött, hogy Az utolsó vacsora dallamot rejt magában. Hallgasd meg!

Ezt is szeretjük