Rajzfilmekben láttunk már olyat, hogy tésztaszűrőszerű sisak segítségével belenyúltak valakinek az emlékezetébe - ha ebben a szóban forgó esetben ilyen szerkezet nem is szerepelt, amint azt a kísérleti eredmények mutatták, sikerrel transzportálhattak emlékeket két élőlény között.

A két kísérleti alany két csiga volt, a kísérlet helyszíne pedig a Kaliforniai Egyetem laboratóriuma. Nem véletlen, hogy csigákat választottak a megfigyelés alanyaiként.

A kísérlet

A  tengeri csigák alkalmas alanyok voltak a kísérletre, hiszen vizsgálatok szerint az ő agyukban az idegsejtek hasonlóképpen továbbítják egymás között az impulzusokat, mint az emberek agyában lévő idegsejtek.

A kísérlet során a kutatók sikeresen vittek át emlékeket egy csiga agyából egy másikéba. Az egyik alany egy idomított csiga volt, a másik azonban nem, így bizonyos plusz, megszerzett ismeretekkel csak az előbbi rendelkezett. A művelet során az idomított csiga RNS-molekuláit - hírvivő egyszálú ribonukleinsav - átvitték a másik csigába.

A kutatók azt látták, hogy az a csiga, amelyik a másik RNS-ét megkapta, ezután ugyanazt a válaszreakciót adta a külső ingerre, amit az idomított csigának azelőtt megtanítottak. Emlékeit, ismereteit tehát gyakorlatilag átültették a második csigába.

A csigaemlék-átültetés sikere segítség lehet a kutatóknak abban, hogy jobban értsék, miként tárolódnak az agyban az emlékek, illetve, a kutatók reményei szerint abban is előremutathatnak, hogy az agy degeneratív betegségeit hatékonyabban kezelhessék a jövőben. A futurisztikus kutatás sem ér véget: a csigákkal kísérletező szakértők következő feladatukként kitűzték, hogy rájöjjenek, mely típusú RNS-ekben, illetve miként tárolódhatnak az emlékek.