Miért lesz boldogtalan, aki keresi a boldogságot? Ezért nem jó fáradhatatlanul keresni
Különös, de a boldogságkeresés a legtöbbször boldogtalansághoz vezet.

GettyImages-1226757452
beauty and style
Top olvasott cikkek

Min múlik a boldogság? Sokszor éppen azon, hogy keressük-e, ugyanis az boldogtalanságot okoz egy szakértő szerint.

Ha lehet nehéz kérést megfogalmazni a világon, az az, hogy ne akarjunk boldogok lenni. Természetes, mélyről fakadó és elfojthatatlan ösztön, hogy a számunkra pozitív életet vágyjuk élni. Mégis érdemes megpróbálni, hiszen a boldogság épp úgy viselkedik, mint egy pillangó: minél nagyobb lepkehálóval hadonászunk utána, annál távolabb röppen.

A boldogság keresése boldogtalanságot okoz

Érezhető az igazságtartalma, ezért lehetne akár népi bölcsesség is a fenti, de ezt a megállapítást a téma szakértői is megerősítik. így Susanna Newsonen, life coach és író is, aki soha nem tanácsolja a hozzá fordulóknak, hogy keressék a boldogságot. Úgy gondolja, hogy éppen a boldogság kergetése teszi boldogtalanná az embereket.

Az, hogy az emberek fáradhatatlanul küzdenek a boldogságért, Newsonen szerint gyakorta abból fakad, hogy félreértelmezik, mit is jelent ez a fogalom.

Úgy gondolják, hogy a boldogság a negatív érzelmek hiánya, holott az egyáltalán nem azt jelenti, hogy valaki 24/7-ben vidámnak és gondtalannak érzi magát. A boldogság emberi tapasztalatok összessége, negatívaké és pozitívaké egyaránt.

Vannak, akik szerint a siker a boldogság kulcsa, míg a sok küzdelem és lemondás, amivel a siker felé vezető utat kikövezték, éppen a boldogság ellen dolgozik. Miután az ember alapvető igényeit kielégítette, a pénz sem okoz akkora örömet. A szakértő szerint a másik oldalról érdemes közelíteni, ugyanis a boldogság vezet sikerre. Ha figyelünk a mentális és fizikai jóllétünkre, a siker, amit szeretnénk elérni, egyszerűen beáramlik az életünkbe.

A cikk az ajánló után folytatódik

Végül az is általános tévedés Newsonen szerint, hogy a boldogságnak van egy örök érvényű receptje. Valójában nincs, hiszen minden egyes ember számára más hozza el azt. Mindenki érzi, hogy az ő számára mi ez a bizonyos dolog, avagy mik azok, de két kérdés segít letisztázni: mi ad pillanatnyi, azaz hedonikus örömet, és mi jelenti a kiteljesedést, a személyes fejlődést, vagyis az eudaimónikus örömet?

A hedonikus öröm szubjektív öröm, az eudaimónikus pedig pszichológiai. Előbbi voltaképpen a testi, az érzékszervi örömök okozta boldogság, mely olyasmikből származhat, mint a szép látnivalók megnézése, finom ételek ízlelése, egy kellemes masszázs élménye, dallamos zenék hallgatása és egyéb, pozitív érzékelések következtében létrejövő jó érzések. Ezzel szemben az eudaimónikus boldogság nem a testé, hanem az elméé, és olyan megfoghatatlan örömökön alapszik, mint egy kapcsolat elmélyítése, mely által az ember maga is több lesz, egy közösséghez való tartozás érzése, vagy épp az egyéni fejlődés, akár a tanulás által.

Ha tehát az eudaimónikus és hedonikus oldal egyensúlyban van, akkor Newsonen szerint a boldogság magától megszületik - nincs szükség a szüntelen keresésére.

Miért jó, ha nem vagyunk mindig boldogok?

Furcsa a felvetés? Pedig a pszichológus szerint az a jó, ha nem vagyunk mindig azok. 7 érdekes nézőpontot sorol következő cikkünkben.

Ezt is szeretjük