6 rendkívüli dolog, amit az aszály fedett fel: többezer éves emlékek kerültek elő
Különleges dolgok kerülnek elő a víz mélyéről az aszály miatt.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Egész Európára jellemző a tartós csapadékhiány, minek következtében a különböző vizek, például folyók egyre apadnak. A sajnálatos folyamat egy nagyon érdekes velejárója, hogy a vízszint csökkenésével különleges dolgok kerülnek elő a medrekből.

Ebben a cikkben néhány kiemelkedően izgalmas, olykor rejtélyes, olykor a régmúltba kalauzoló vagy épp szürreális esetről számolunk be fotókkal kísérve. Érdekes belegondolni, mi mindent rejthetnek még a vizek, ám reméljük, több dolog ilyen módon már nem fog előkerülni.

Aszályban előtűnt dolgok

Az elmúlt hetven év legnagyobb aszálya következtében a Tiberis folyó nagyon gyors apadásnak indult Olaszországban. Az egyre alacsonyabb vízállás végül feltárta Néró hídjának két ősi pillérét.

Néró hídja.
Néró hídja.
Fotó: Stefano Montesi - Corbis / Getty Images Hungary

A hidat az 1. században építették azért, hogy Néró a Janiculum Hill kertje felé haladhasson rajta. A kert a mai Szent Péter tér közelében volt egykor. A híd a 3. században tönkrement, és víz alá merült. Azóta rendszerint az egyik, olykor mindkét pillér előbukkan, ha a vízállás leesik. A legszárazabb évszakban általában az egyik emelkedik ki, de kettő szerencsére csak ritkán.

A cikk az ajánló után folytatódik

Texasban dinoszaurusznyomokra bukkantak az aszály következtében. A tartós szárazság ugyanis kiszárította a Paluxey-folyót, így a lábnyomokra sok-sok idő után fény derült. A szakértők vizsgálatai szerint a nyomok mintegy 113 millió esztendősek lehetnek.

 Náci hadihajók egy hajdanán elsüllyedt flottája bukkant fel Szerbiában a Duna mentén, mely idén sajnos rekordalacsony vízállásúvá vált az aszály következtében. Az EU és az Európai Beruházási Bank közös projekt keretében eltávolítja a hajókat. Szakértők becslése szerint egyébként nagyjából negyven elsüllyedt hajó van a folyóban.

 Tenger is okozott már meglepetést. A spanyolországi Dolmen of Guadalperal, amit „spanyol Stonehenge”-nek neveznek, ugyancsak az apadó vizek miatt tárult fel az Ibériai-félsziget partjainál. Az i. e. 5000-ből származó kőkör 1963-ban került a víz alá Franco tábornok vidékfejlesztési projektje miatt, ami árvizet okozott. Azóta mindössze négyszer bukkant elő, ám mivel az Ibériai-félsziget az elmúlt 1200 évben most a legszárazabb, egyre többször bukkan fel a láthatáron.

Németországban az úgynevezett „éhségkövek” a Rajna mentén kerülnek felszínre aszályos időszakokban. Ilyen sziklából több is van Közép-Európában, és az éhínség és más nehézségek emlékét őrzik a rájuk vésett feliratok. A legutóbb felfedezett köveken látható dátumok 1947, 1959, 2003 és 2018. Amikor előbukkannak, az emberiséget fenyegető éhínségre, vízhiányra, rossz létre hívják fel a figyelmet, egyúttal pedig takarékosságra, odafigyelésre intik a jövő generációit.

Körülbelül nyolcszáz évvel ezelőtt a norvég Jotunheimen-hegység mélyén egy viking vadász egy rénszarvast vett célba. Erről árulkodik az a lelet, egy vashegyű nyíl, mely akkor a hó mélyén maradt. Nyolc évszázaddal később az olvadó gleccserek felfedték az ősi leletet, több skandináv eredetű fegyverrel együtt.

Nemcsak a régmúlt korokból bukkannak fel víz alatti leletek, megesik, hogy a jelenkor érdekességeire bukkannak rá ott, ahol korábban víz volt.

 Az Egyesült Királyságban található Crystal Palace-ban a park látogatói egy kiszáradt tómederben dinoszauruszszobrokra bukkantak. Az intézmény a Twitteren közölte, hogy az eső hiánya és a rendszeres kotrás elmulasztása egyaránt okolható azért, ami történt a tóval. Mindenesetre különös lehetett megpillantani a dinómásokat egy ilyen környezetben - akárcsak a Jurassic Park!

Véletlen talált kincsek

A világ rengeteg régészeti és művészeti értéket a véletlennek köszönhet. Egyebek mellett az agyaghadsereg is így került elő.

Ezt is szeretjük