Ezt hallanod kell: így hangozhatott a görög zene 2 ezer évvel ezelőtt: tudósok rekonstruálták

Hallgasd meg a görög zenét, és merülj el az antik világ hangulatában!

Antik görög zene
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az ókori görög világról sokat tudunk, de a leginkább azt, hogy művészetük sokszínű és igen fejlett volt. Irodalom, színjátszás, képzőművészet és zene gazdagította. Az utóbbi régóta érdekes talány volt a kutatók számára. Hogyan hangozhatott valójában?

Az ókori görög zene értelme és hangzása megfoghatatlannak bizonyult, mivel az ókori forrásokban található kifejezések és fogalmak - a mód, az enharmónia, a diesis és a többi - bonyolultak és ismeretlenek a mai zenetudósok számára. Felmerülhet a kérdés, miért nem a kották alapján próbálkoznak. Noha létezik értelmezhető kottazene - például néhány töredékes kotta ősi kottaírással először Firenzében került elő a 16. század végén -, az ilyenek mégis ritka és töredékes leletek, így nem lehet belőlük sokat leszűrni. Ami rekonstruálható volt, az sokszor furcsa és nem túl tetszetős hangzású volt. Mindezért tehát az ókori görög zenét sokan úgynevezett elveszett művészetnek tekintették. Tény ugyanakkor, hogy 1581 óta időről időre újabb, papiruszra vagy kőre írt, ősi jelölésű lejegyzések kerülnek elő. Jelenleg mintegy hatvan ilyet tartanak számon. Miután a töredékeket gondosan összeállítják, átírják, jó esély van arra, hogy felcsendülhessen a valódi görög zene.

Az antik görög zene

Szerencsére azonban a zene mindenütt jelen volt az antik Görögországban. Olyannyira, hogy még a költészet nagy része is, az i. e. 750-350-ig terjedő időszakban, Homérosz, Szapphó és mások tollából, énekelt volt, olykor tánccal kísérve.

Ezek az irodalmi szövegek adnak most utólagos támpontot a görög zene kutatóinak, mivel bőséges és specifikus részletekkel szolgálnak az előadáshoz használt hangjegyekről, skálákról, illetve hangszerekről.

Armand D'Angour, az Oxfordi Egyetem klasszikus professzora 2013 óta dolgozik azon, hogy megfejtse az ókori görög zenét. Magyarázata szerint az ókori dal központi eleme a ritmus volt, mely a költészet métereiből származtatható. Ezek a szótagok időtartamán alapultak, amelyek hosszú és rövid elemek mintázatát alkották meg. Ahhoz, hogy a zene jól szóljon, a megfelelő tempó beállítása elengedhetetlen. Ugyan az ősi daloknál nincs tempóra utaló jelzés, gyakori, hogy jól látható, hogy egy méter gyorsan vagy lassan énekelendő. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Ami a dallamokat és a harmóniát illeti, a professzor szerint több ezer szó maradt fenn ókori szerzők írásaiban, például Platónéiban, Arisztotelészéiben, Ptolemaioszéiban.

Így hangzott az ókori görög zene

A legkorábbi jelentős zenei dokumentum, amelyet 1892-ben találtak, Euripidész Oresztészének egy részlete i. e. 408-ból. Sok munkával látta el a kutatókat a negyedhang-intervallumok használata miatt. A nyugati zene ugyanis egész és félhangokkal operál, így minden kisebb intervallumú úgy hallatszik a fülünkben, mintha egyazon hang lenne dallamon kívül.

A professzornak 2016-ban mégis sikerült rekonstruálnia az Oresztészi papirusz zenéjét, melyet az oxfordi Ashmolean Múzeumban 2017 júliusában más rekonstruált ősi partitúrákkal együtt adtak elő. Hallgasd meg, amit kétezer évig nem hallottak emberi fülek. A felvételen a professzor is megszólal.

A szakértő szerint a sikeres projekt után érdekes következtetésként vonható le, hogy az ókori görög zenét az európai zenei hagyomány gyökereként kell elismerni.

Dallam az Utolsó vacsorán

A rejtélyes dallamok apropóján hallgasd meg, milyen zenét rejtett Da Vinci az Utolsó vacsora című freskóba! Véletlenül jöttek rá.

Húzott néhány vonalat Az utolsó vacsora fotóján: hihetetlen, hogy mit rejtett a festmény

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük