1 millió 626 ezer négyzetméter a világ legnagyobb vallási komplexuma: kik és miért létesítették a csodás Angkorvatot?

Angkorvat lenyűgöző szépsége több tízezer kőfaragó keze munkáját dicséri.

Angkorvat
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Kambodzsa észak-nyugati részén, mintegy 1 millió 626 négyzetméternyi területen található a világ legnagyobb kiterjedésű vallási komplexuma, Angkorvat, melynek neve annyit tesz, hogy templomváros, vagy templomok városa.

Angkorvat rendkívül látványos, díszítése fantasztikusan gazdag, úgy a szobrok, mint a faragott dekorációk tekintetében is. 2010-ben színes képeket is felfedeztek falain, de ezek ma már csak speciális megvilágításban láthatók. A komplexum két építési hagyományt kombinál, a templomhegyét, illetve a galériázott templomét. Közepén négy torony fog közre egy 65 méter magas templomtornyot. A létesítményt négy darab négyszögletes, egymás fölé emelkedő galéria veszi körül, illetve 3,6 kilométernyi fal, valamint 5 kilométer hosszúságú várárok is körülöleli.

Kik és miért építették Angkorvatot?

A hozzá fűződő mítosz szerint Angkorvatot Indra isten utasítására építette fel egy isteni képességű építész egyetlen éjszaka alatt, Indra ugyanis a fia, Precha Ket Mealea számára szeretett volna egy palotát.

Valójában a hatalmas templomkomplexumot a 12. században, a Khmer Birodalom idején, II. Szurjavarman király uralkodása alatt (1113-1150) kezdték építeni Visnu isten tiszteletére. Az uralkodó azt remélte, hogy halála után majd hozzá térhet meg, a templom pedig az összekötő híd lesz a földi és égi világ között. A templom eredeti neve Vrah Viṣṇuloka, azaz Visnu titkos tartózkodása ezt a célzatot őrzi.

II. Szurjavarman király nem sokkal a templom felépülése után, 1150-ben hunyt el. 1177-ben, körülbelül 27 évvel a halála után Angkort megszállták a khmerek ellenségei, a csamok. A borús időszak után a birodalmat VII. Dzsajavarman király (1181-1219) állította helyre. A fővárost északabbra, Angkorthomba helyezte. Mivel úgy gondolta, hogy a csamok azért tették tönkre Angkort, mert a hindu istenek becsapták őt, így ő és a birodalom áttért a buddhista hitre, és attól fogva a templom is buddhista szentélyként működött. Számos hindu elemét, szobrait lecserélték.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

A Khmer Birodalom, avagy Angkor civilizáció Ázsiában, Kambodzsa, Délkelet-Thaiföld és Észak-Vietnám területén élt 880 és 1300 között. A Mekong folyó felől érkeztek ide. Eredeti központjuk a Tonle Sap-tó partján volt, de később fejlett és igen kiterjedt öntözőrendszerük lehetővé tette, hogy távolabbi területeket is meghódítsanak. Társadalmuk fejlett volt. A birodalmat vallási és törvényi alapokon egyaránt kormányozták, a lakosokra pedig adókat vetettek ki.

A terület alapvetően fontos kereskedelmi csomópontként működött, a templom falán talált bevésések alapján a fa-, fűszer-, elefántcsont-, viasz-, arany-, ezüst- és selyemkereskedelem is erős volt. A khmer társadalom virágkorában a hindu és a buddhista hitrendszer fúziójában élt. A 14. században következett el hanyatlása, amit részint az egyik vallásról a másikra való áttérés, a buddhizmussal együtt járó demokratikusabb irányítás okozott, de a természeti adottságok kedvezőtlenné válása is szerepet játszhatott benne.

Angkorvat további sorsa

A 12. századtól fogva tehát Angkorvat buddhista templommá vált, és ez a mai napig így maradt. Noha a 16. századot követően a komplexum kevesebb figyelmet kapott, sosem hagyták teljesen magára, továbbra is betöltötte vallási funkcióját.

14 feljegyzés szól róla, hogy a 17. században japánok telepedtek a komplexum szomszédságába. Az első nyugati látogatók egyike a portugál szerzetes, Antonio da Madalena volt, aki írásában leírhatatlan szépségűnek nevezte a templomot.

Angkorvat újrafelfedezése 1860-ban történt meg, amikor is a francia felfedező, Henti Mouhot népszerűsíteni kezdte a helyet úti jegyzeteiben. Ezt követően már tudományos érdeklődés is szegeződött a komplexumra. Az európai nagyközönség számára Angkorvat akkor vált rendkívül izgalmassá, amikor 1931-ben a Párizsi Gyarmati Kiállításra elkészítették a replikáját.

Az óriási templomkomplexumon az idők során több ízben is helyreállító munkálatokat végeztek. 1992-ben került fel a világörökségi listára.

Ismerd meg a Göbekli Tepét!

A világ legrégibb temploma egyúttal a legizgalmasabbak közé is tartozik: kövein érdekes véséseket fedeztek fel.

Sokakat tart lázban az ősi templom: fontos eseményt véstek egy kövébe

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük