Különös kéziratot rejtett az Alíz Csodaországban régi kötete: antikváriumban vették

Több száz éves kézirat lapult a réges-régi könyvben.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A több ízben feldolgozott, mesés történet szerint Alíz egy fehér nyulat követve jut el Csodaországba, ahol számtalan különös dologgal találkozik, mint a magasságát megváltoztató sütivel és itallal, na meg a kedélyesen teázó Kalapossal - mindenki ismeri a sztorit, de valószínűleg senki sem gondolná, hogy ez az amúgy is varázslatos történet rejtegethet még további csavarokat.

Szó szerint rejtegetett. Ha maguk a sorok nem is, de egy régi Alíz Csodaországban-kötet mégis: Lorraine Smith, egy angliai antikvárium tulajdonosa elámult, mikor egyik vásárlója egy lapocskával a kezében sétált előre a pulthoz. A bolt egyik hátsó polcáról emelte le gyanútlanul a régi könyvet. Lapjait végigpörgetve egy 16. századi kéziratra bukkant.

A rejtélyes kézirat

Lorraine kíváncsian vizsgálgatta a lapot. Visszaemlékezése szerint az egyértelműen látszott, hogy egy nagyon régi írásról lehet szó, de az egyik végén cikkcakkosra szabott, érdes tapintású lapon első ránézésre nem angol szavak sorakoztak. Az 1582-es dátum azonban egyértelműen elárulta, bármit is ír a szöveg, rendkívül régi, több száz éves lehet.

Lorraine lányával közösen felkeresett egy történész professzort, aki a Queenslandi Egyetemen tevékenykedik. A szakértő igazolta, hogy az írás valóban a 16. századból való lehet. Mivel az antikvárium tulajdonosát nagyon kíváncsivá tette az eset, azonnal eldöntötte, hogy a végére jár, és kideríti, mi állhat a lapon, kik és mikor írták azt, illetve hogyan kerülhetett az Alíz Csodaországban kötetbe.

Annyit tudott, hogy az Alíz Csodaországban szóban forgó példánya, melyben a kézirat volt, egy helyi, katonailag szervezett, protestáns, vallási-emberbaráti intézményből érkezett, és egy Betty Brown nevű hölgyé lehetett valamikor, mint azt beleírták.

Nyomozni kezdett

Először is, fontosnak tartotta megvizsgáltatni a több száz éves dokumentumot. A lap cikkcakkos széle feltűnő részlete volt a régi írásnak, ezért utánament, miért vághatták azt ilyenre. Mint kiderült, a cakkos szél arra utal, hogy a szöveg valamiféle szerződés. A 16. században a szerződést kötő felek egyazon lapra két másolatot készítettek a megegyezés szövegéből, majd a lapot cikkcakkban kettévágták. Így később a két fél példánya összeilleszthető volt, ezáltal igazolható volt a dokumentumok valódisága.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A következő lépés a lapon lévő írás nyelvének azonosítása, tartalmának megismerése volt. Bár Lorraine elsőre azt hitte, idegen nyelv lehet, a szöveg a modern angol egy korai formájában íródott, a szöveg maga pedig két család földeladását rögzítő dokumentum volt, a Popeley és az Appleyard családé, akik a 16. században Gildersome-ban, Nyugat-Yorkshire-ben éltek.

Lorraine nem állt meg ezen a ponton. Elhatározta, hogy megkeresi a két család leszármazottait. Elment a születéseket és halálozásokat jegyző hivatalba és egyéb illetékes intézményekbe, minden követ megmozgatva igyekezett felgöngyölíteni a két família történetét. A szálak Nyugat-Ausztráliába vezettek, Perth-be, az Appleyard család nyolcvanesztendős leszármazottjához, Brianhez. Lorraine nem késlekedett, némi utánajárás után az interneten keresztül felkereste őt, és küldött egy fényképet a dokumentumról.

Brian először kételkedett, ugyanis egy rokona korábban, az 1930-as években szerette volna felkutatni a család történetét, melynek meghatározó alakítója volt egy adás-vételi dokumentum megsemmisülése az Appleyard család boltjában kiütött tűzben. Hosszas kutatás után kiderült, hogy az a dokumentum, amiről azt hitték, porrá égett, valójában még ép.

A könyvben szereplő név viselője, Betty Brown az Appleyard család egyik leszármazottjának, Charles-nak a családjába házasodott be, és halála után a rokonai juttatták el a könyvet az antikváriumnak, nem tudván, hogy milyen fontos dokumentumot rejt.

A kitartó kutatás tehát nem volt hiábavaló, a 16. századi dokumentum történetét sikerült felgöngyölíteni. Lorrain Smith-nek, az antikvárium tulajdonosának olyannyira megtetszett a szövevényes sztori, hogy könyvet írt róla, melyet sikerrel publikáltak.

Ezt is szeretjük