Nem úgy semmisült meg az alexandriai könyvtár, ahogy hitték: többszöri tűzeset végzett az értékes iratokkal
Az ókor legnagyobb és legjelentősebb könyvtárának pusztulásához Julius Caesarnak is köze lehetett.

alexandria-könyvtár4
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az ókorban kevés olyan gazdag kultúrájú és örökségű birodalom létezett, mint Egyiptom, nem csoda, hogy a mai napig jól ismertek a fáraók, hieroglifák és istenek történetei. A Nílus mentén kialakult civilizáció egyik központja Alexandria volt, ami a mai napig fontos város Egyiptom életében.

A város nemcsak a hatalmas világítótoronnyal vált ismertté mindenhol, hanem az ókori világ legnagyobb könyvtára, a Muszeion is fontos szellemi központ lett, ám arra a mai napig nem tudják a történészek a választ, hogyan is semmisülhetett meg a 700 ezer tekercsből álló gyűjtemény.

Az ókori világ legjelentősebb könyvtára volt

Alexandriát nem más, mint a hódító Nagy Sándor alapította i. e. 331-ben, és a gyorsan növekvő város hamar a kulturális és tudományos élet központja lett. Mivel korábban a feljegyzésekkel és megfigyelésekkel teli tekercseket templomokban és kisebb könyvárakban őrizték, I. Ptolemaiosz fáraó i. e. 3. században megalapította a Muszeiont. Az elnevezés szerint ez a hely a múzsák szentélye volt, amelyet az athéni Arisztotelész Líceumának mintájára készítettek. Itt azonban nemcsak a tekercseket gyűjtötték, hanem egy idő után a tudósok székhelyévé is vált, egyes források szerint volt, hogy egy időben akár százan is dolgoztak itt teljes munkaidőben. A kutatásokat nagyban segítette, hogy volt botanikus kert, valamint számos állatot is megfigyelhettek, így a dokumentumfordítás, másolás, írás mellett rengeteg új és hasznos feljegyzéssel is bővült az ókori világ tudományos közege.

alexandria-könyvtár2
Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary

Az Asszíriából, Görögországból, Perzsiából, Egyiptomból, Indiából származó feljegyzések száma egyre csak gyarapodott az alapító fia, II. Ptolemaiosz uralkodása idején, aki szintén nagy hangsúlyt fektetett a korábban papiruszból, majd később pergamenből készült tekercsek létrehozására és gyűjtésére. Ebben az időszakban az alexandriai könyvtár gyűjteménye elérte a 400 ezer darabot, de a város nagy könyvtára, a Serapeian is közel kétszázezres kollekcióval büszkélkedhetett, így nem véletlenül lett a település minden tudós és kutató leghőbb vágya. Amikor a római hadvezér, Marcus Antonius és az egyiptomiak utolsó fáraója, Kleopátra házasságot kötöttek, a Muszeion gyűjteménye további 200 ezer tekerccsel bővült, amit a férfi ajándékozott a könyvtárnak.

A cikk az ajánló után folytatódik

A könyvtárban dolgozó tudósokat maga az uralkodó nevezte ki. Adómentesek voltak, ingyen szállásolták és etették őket, és fizetésben részesültek. Akkoriban mindenféle tudományos területen dolgoztak: matematikában, állattanban, botanikában, fizikában, csillagászatban és orvostudományban. A legfontosabb területük azonban a filológia, vagyis az irodalom és nyelvtan tudománya volt. Feladatuk közé tartoztak az akkori világirodalom megismerése és szisztematikus rendszerezése. Ugyanazon szöveg sok változata miatt először az eredeti szöveget kellett rekonstruálni, kritikusan összehasonlítva a kéziratokat. Ezzel számos szerző megbízható publikációkat hozott létre, gyakran tudományos kommentárokkal.

Mi vezetett a pusztulásához?

Az ókor legfontosabb szellemi helyszíne sajnos nem maradt fenn az utókornak, számos olyan eseménnyel lehet kapcsolatba hozni, amik elvezettek a pusztulásához, ám ezek csak feltételezések, hiszen kevés valós tárgyi emlék maradt fenn az esettel kapcsolatban. Az első személy, akit a könyvtár megsemmisítéséért vádoltak, nem más, mint maga Julius Caesar. I. e. 48-ban Caesar Pompeiust üldözte Egyiptomban, amikor egy egyiptomi flotta megállította Alexandriában. Nagy túlerőben és ellenséges területen Caesar elrendelte a kikötőben lévő hajók felgyújtását. A tűz elterjedt a városban, és egyes feltételezések szerint a könyvtár egy részét is megsemmisítette, a lángoknak 40 000-70 000 tekercs válhatott áldozatává.

alexandria-könyvtár1
Fotó: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary

A könyvtár pusztulásának második lehetséges elmélete népszerűbb, elsősorban Edward Gibbon "A Római Birodalom hanyatlásának és bukásának története" című kötetének köszönhetően. Amikor Aurelianus római császár 272-ben hadjáratot vezetett Egyiptomba, a könyvtár gyűjteményének is egy nagy része örökre eltűnt, egyes feltételezések szerint a tekercseket valamikor a negyedik század folyamán Konstantinápolyba vitték az új főváros díszítésére. Ezt követően is nehéz időket élt át az alexandriai könyvtár, hiszen 296–97-ben Diocletianus ostroma alatt ismét megsérült.

alexandria-könyvtár
Fotó: Culture Club / Getty Images Hungary

A végső döfés a feljegyzések szerint I. Omár kalifa nevéhez köthető, amikor 640–642 között Amr ibn al-Ász seregei elfoglalták Egyiptomot. A vallási vezető olyan indokkal ostromolta a könyvtárat, miszerint „ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek”. A tekercsek elégetése így is hat hónapig tartott - legalábbis egy háromszáz évvel későbbi feljegyzés szerint. Bár a történészek a mai napig nem kaptak választ arra, valójában hogyan is pusztult el a múlt legjelentősebb könyvtára, annyi biztos, hogy az ókor szinte összes titkát megismerhettük volna, ha nem alakulnak ilyen balszerencsésen az események.

Hogy nézett ki valójában Kleopátra, és mi igaz a köré szőtt legendákból? 5 érdekes tény az életéről

Kleopátra csupa misztikum: külseje és a róla szóló történetek erős, drámai és titokzatos nőként festik le az ember képzeletében.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük