A 9. században kiásták egy pápa holttestét, majd bíróság elé állították: bűnösnek találták a halott Formózusz pápát
A meglehetősen különös esemény hullazsinat néven híresült el.

formózusz
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

897-ben a történelem egyik legbizarrabb epizódja zajlott, ráadásul nem máshol, mint az egyház köreiben. Bíróság elé állították Formózusz pápát, aki aligha tudta már megvédeni magát, az esemény időpontjában ugyanis már több hónapja halott volt.

A tárgyaláshoz VI. István, az akkori pápa ragaszkodott, így aztán exhumálták Formózusz testét, miseruhába öltöztették, és a trónra ültették. A hullazsinatként elhíresült történés aligha végződhetett volna máshogy: Formózuszt bűnösnek találták.

Holttest a törvényszék előtt

Formózusz (Formosus) a történelem 112. pápájaként 891. október 6. és 896. április 4. között töltötte be az egyházfői tisztséget. VI. Bonifác követte a sorban, aki a megválasztása után 15 nappal meghalt, a hivatalos álláspont szerint köszvényben, de nincs kizárva, hogy politikai mesterkedések áldozata lett. Utódja VI. István, aki VII. Istvánként is ismert, ugyanis az egyházi dokumentumok II. István pontifikátusát nem ismerik el. Viharos regnálása idején zajlott a hullazsinat, feltehetően az ő kezdeményezésére, valamikor 897 januárjában.

A kihantolt Formózuszt többek között a kánonjog megsértésével és a pápai hatalom törvénytelen gyakorlásával vádolta meg az egyházi törvényszék a lateráni bazilikában, a bíborosok, püspökök és különböző egyházi méltóságok színe előtt. A vádlottat megtámasztva felültették, nevében egy kijelölt diakónus beszélt. Az elhunyt pápát bűnösnek találták, jobb kezének három, áldásosztó ujját levágták, díszes ruhájától megfosztották, érvénytelenítették a rendeleteit, majd a tetemet végighurcolták Róma utcáin és a Tiberisbe (Tevere) dobták. Ezzel az egyházfő egy régi hagyományt követett, az ókori rómaiak a bűnösnek talált személyek testét dobták a folyóba.

Nem sokkal később Formózusz maradványait titokban kiemelték. Hogy pontosan ki vagy kik, arról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint partra mosta a víz, és egy gyanútlan halász vette észre, mások szerint a hívei hozták fel. A tárgyalást követően István dicsőséges győzelme nem tartott sokáig, néhány hónapon belül bebörtönözték és megfojtották. A korszakban pápának lenni nem volt épp életbiztosítás.

Politikai intrikák

A különös hullazsinat a feltételezések szerint politikai indíttatású volt. A 9-10. században gyorsan váltották egymást a pápák, Itáliára jellemző volt az instabilitás. Az uralkodókat megkoronázó egyházfők már beiktatásuk előtt különféle intrikák és csatározások részeseivé váltak, és ez még nagyobb méreteket öltött, amikor elfoglalták a pápai trónt.

Formózusz Porto püspöke volt, valamint hittérítőként tevékenykedett Bulgáriában. II. (Kopasz) Károly koronázását követően elhagyta Rómát, és VIII. János pápa utasítására sem tért vissza, aki ezért különböző vádakra hivatkozva kiátkozta az egyházból.

Később a büntetést visszavonták, majd VIII. János utódja, II. Márton visszahelyezte őt portói egyházmegyéjébe. 891. október 6-án pedig pápának választották. Formózusz 892-ben vonakodva bár, de III. Guido császár társuralkodójává koronázta annak fiát, Lambertet, ám Karintiai Arnulffal szövetkezett ellenük, őt kívánta a trónon látni. Miután III. Guido elhunyt, nem volt hajlandó a Rómába az édesanyjával érkező Lambertet a császár örököseként elismerni, így bezárták az Angyalvárba. 896-ban Arnulf bevette a várost, kiszabadította a pápát, aki császárrá koronázta őt. A pápa nem sokkal később meghalt, Arnulf pedig Lambert után Spoleto ellen vonulva szélütést kapott, egészsége meggyengült.

VI. István Lambert bosszújától tartva, esetleg az ő utasítására ásathatta ki a tetemet, bemutatva ezzel, hogy ő nem a Karoling-ház támogatója. Ugyanakkor az újabb vizsgálódások ezt az elméletet megkérdőjelezik, a kutatók szerint Lambert és Formózusz viszonya nem lehetett olyan ellenséges, már csak azért sem, mert Lambert részt vett a spoletói hercegeket támogató IX. János pápa által tartott zsinaton, amelyen semmisnek nyilvánították a hullazsinat döntéseit. Korábban II. Theodórosz is rehabilitálta már Formózuszt, és elrendelte, hogy a folyóból kihalászott testét a Szent Péter-bazilikában temessék el. Egyes kutatók Lambert unokatestvérét sejtik a történések mögött.

A cikk az ajánló után folytatódik

Bármi is legyen a magyarázat, a holttest kihantolásának, majd bíróság elé állításának hátterében az az elképzelés is felsejlik, hogy a korban az elhunyt szentek testére relikviaként, vallásos tisztelettel tekintettek, ezt kívánhatta megakadályozni VI. István. Azonban hiába dobatta Formózusz földi maradványait a Tiberisbe, a helyiek körében elterjedt, hogy a test csodákat hajt végre.

A történethez még hozzátartozik, hogy bár a már említett egyházfők semmisnek tekintették a hullazsinat döntéseit, akadt egy pápa, aki nem értett egyet ezzel. Ő nem más, mint III. Szergiusz pápa, aki 904 és 911 között töltötte be a tisztséget, és a 897-es eseményen az ítélők között foglalt helyet. Hogy nyomatékosítsa meggyőződését, dicsérő felirattal egészítette ki VI. István síremlékét. A szövevényes és kifejezetten bizarr eseményt máig a katolikus egyház történetének egyik legsötétebb, legkülönösebb epizódjaként tartják számon. 

8 romolhatatlan középkori szent

Amikor a halálukat követő években, évtizedekben újra és újra felnyitották a szentek sírjait, testüket a természetes elmúlástól eltérő, lehetetlenül ép állapotban találták. Így nyilvánították őket romolhatatlannak.

(Borítókép: Jean-Paul Laurens festménye a hullazsinatról, 1870. Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipédia/Közkincs. )

Ezt is szeretjük