Mi a szklerózis multiplex?

A szklerózis multiplex az idegrendszer idült, gyulladásos betegsége, amelyben időnként javulhat a beteg állapota, ám ezt visszaesések követik, s emiatt fokozatosan romlik az életminősége. Minthogy az újabban alkalmazott gyógyszeres kezelés fékezi a betegség előrehaladását, a kutatók bíznak abban, hogy majdan sikeresebb lesz a gyógyítása.

Mi okozza ezt a súlyos betegséget?

Erre a betegek és hozzátartozóik által sokszor feltett kérdésre az orvosok még ma sem tudnak egyértelmű választ adni.

Elméleteknek azonban nincsenek híján. A manapság legdivatosabb vélekedés szerint a védekezési rendszer T-nyiroksejtjei és nagy falósejtjei valamilyen oknál fogva rátámadnak az idegrostok velőhüvelyére, s annak kisebb-nagyobb szakaszon bekövetkező pusztulása idézi elő a tüneteket. Ha ez kétséget kizáróan beigazolódna, akkor a szklerózis multiplex is az autoimmun betegségek közé tartozna, amelyekre az jellemző, hogy saját testanyag vagy szerkezet esik áldozatul a testidegen anyagok elpusztítására szakosodott védekezési rendszer támadásának.

Öröklődés, környezet

Hosszú ideje gyűlnek a bizonyítékok arra is, hogy örökletes tényezőknek szintén szerepük van e betegség létrejöttében. Emellett egyrészt az szól, hogy a szklerózis multiplex elsősorban a fehér emberek bántalma, de nyomósabb az az érv: ha a családban van ilyen beteg, akkor – a Texasi Orvostudományi Egyetem ideggyógyászati tanszékének szklerózis multiplexet kutató csoportját vezető J. S. Wolinsky professzor szerint – az ő gyermekének hússzor-ötvenszer nagyobb esélye van arra, hogy szintén ebben a bajban szenved majd.

Betegségkeltő szerepet tulajdonítanak a környezeti tényezőknek is, a vírusos fertőzéseket ugyancsak közéjük értve. Ezt az is sugallja, hogy az Egyenlítőtől észak vagy dél felé távolodva nő a betegek száma. De a felmérések arra is felhívták a figyelmet, hogy ha valaki gyermekkorában szklerózis multiplexre “hajlamosító”, nagy kockázatú környezetben él, akkor is fokozottabban fenyegeti ez a betegség, ha később kisebb kockázatú vidékre költözik. Ebben bizonyos vírusos fertőzések is szerepet játszhatnak. Megfigyelték például, hogy akár a legártatlanabbnak tetsző felső légúti fertőzések is elindítói lehetnek annak a védekezési reakciónak, amely a velőhüvelyt károsítja. Különösen akkor, ha az ember örökletesen fogékony a szklerózis multiplexre.

Gerincvelő, agy, látóideg

Wolinsky professzor felmérése szerint elsősorban a fiatal és a középkorú felnőttek - a húsz és negyven év közöttiek - betegszenek meg ebben a betegségben, s a java részük nő. Tüneteik a gerincvelő, az agy vagy a látóideg bántalmára utalnak, s attól is függenek, hogy az említett idegrendszeri elemek mely részén megy tönkre az idegrostok velőhüvelye.

Melyek a leggyakoribb panaszok?

Gyengeség-, bizsergés-, fájdalom- vagy zsibbadásérzés, az érzékelések gyengülése, látóideg-gyulladás, látászavar, kettős látás, szédülés, járási és egyensúlytartási rendellenesség, remegés és a férfiak körében merevedési zavar. Minthogy ezek a tünetek egyéb idegrendszeri betegségekre is jellemzők, a bajmegállapítás során nemcsak együttes előfordulásukra figyelnek az orvosok, hanem arra is, ha a beteg a súlyosbodásuk és az enyhülésük váltakozásáról számol be.

Míg az agydaganat, az agytörzsi ér infarktusa vagy a gerincvelő valamelyik részének nyomódása jól körülhatárolható idegrendszeri elváltozás, addig a szklerózis multiplex miatt az idegrendszer két vagy több részén pusztul a velőhüvely, következésképp a panaszok is szerteágazóbbak. A látóideg működésének károsodása igen jellemző e betegségre, de az agy idegrostok alkotta fehérállományának több része is rendellenesen működhet, ami egyebek között a beszéden, a nyelésen, az izomerőn, a mozgások összerendezettségén és az egyensúlytartáson mérhető le.

Ha szklerózis multiplexben szenvedsz, vagy csak szeretnél többet megtudni a betegségről, akkor mindenképpen keresd fel a FÜGGETLEN SZKLERÓZIS MULTIPLEX LEVELEZŐLISTA HONLAPJÁT ».