Mi számít magas pulzusnak, és mitől emelkedhet meg? Szívritmuszavar is állhat a háttérben
Legtöbbször a sportolás kifejezetten jót tesz a szív-érrendszer működésének, de bizonyos esetekben óvatosabban kell mozogni.

vernyomas-pulzus
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A rendszeres testmozgás kiemelkedően fontos szerepet játszik egészségünk megőrzésében, hiszen jelentősen csökkenti számos szervi megbetegedés, köztük például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Egyes esetekben azonban, éppen testünk jelzéseire figyelve, például egészséges embereknél az edzés közbeni hirtelen magas pulzus, szívritmuszavarral élőknél pedig a túl heves, kalimpáló szívverés érzékelésekor mégis felmerülhet a kérdés, vajon milyen határok mentén, hogyan érdemes belefogni a mozgásba, hogy az valóban hasznos és ne ártalmas legyen szervezetünknek?

Mindenkinél más a magas pulzus

A sportolás közben hirtelen megugró, magas pulzus mindenki számára ijesztő lehet, de nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni, hiszen a normálértékek elég széles skálán mozognak. Ahhoz, hogy kicsit bővebb képet kapjunk pulzusunkról és annak alakulásáról, néhány hétig érdemes rendszeresen mérni az ébredési, a nyugalmi és a terhelés során kialakuló értékeket.

GettyImages-1220541345 (1)

Az általánosan elfogadott nyugalmi pulzusszám ugyan 50-60 ütés/perc és 100-120 ütés/perc között mozog, de egy edzett sportolónál nyugalomban a 40-50 ütés/perc is normálisnak tekinthető. A legtöbb embert azonban inkább a túl magas, mintsem az alacsony pulzusérték ijeszti meg.

Ennek számos oka lehet, a koffein, a hormonális változások, a stressz vagy akár egy orvosi vizsgálattól való félelem egyaránt előidézheti. Terheléskor szintén megemelkedik a pulzus, annál inkább, minél intenzívebb az edzés. Az azonban már gyanús lehet, ha egy bizonyos fizikai igénybevételt könnyebbnek ítélünk meg, mégis magas pulzusértéket tapasztalunk a mérések során. Ilyen esetekben mindenképpen kardiológushoz kell fordulni, hiszen akár szívritmuszavar is állhat a háttérben, a túl szapora szívverés elhanyagolása pedig komoly gondokat okozhat. 

A szívritmuszavar jelei

A szívritmuszavar - más néven aritmia - a szívverés ütemének megváltozását jelenti. Eredetük alapján pitvari vagy kamrai aritmiáról, a szívfrekvenciára gyakorolt hatásuk alapján pedig tachycardiáról (magas pulzus), bradycardiáról (alacsony pulzus) vagy extrasystoléről (extra szívdobbanásról) beszélhetünk.

GettyImages-1326225979
Fotó: simonkr / Getty Images Hungary

A szívritmuszavarok leggyakoribb típusa a pitvarfibrilláció, mely a népesség 1-2 százalékát, Magyarországon mintegy 200 000 embert érinthet. A pitvarfibrilláció előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, így a 80 év feletti korosztályban gyakorisága már körülbelül 8 százalék. Férfiak között valamivel gyakrabban fordul elő. A szívritmuszavar tünetei a magas vagy alacsony pulzustól függően eltérőek lehetnek. Míg tachycardia esetén a kalapáló, rendszertelen szívverés, a vérnyomás hirtelen csökkenése miatti szédülés, látászavar, légszomj, mellkasi fájdalom a jellemző, bradycardia fennállásakor fáradtság, szédülés, ájulásérzet, zavartság a leggyakoribb.  

Fontos már az első, enyhébb tüneteket is komolyan venni, hiszen a vérnyomás hirtelen csökkenése akár vérrögök keletkezéséhez is vezethet, mely aztán további problémákat okozhat, például elzáródást, ezáltal stroke-ot az agyban. Pitvarfibrilláció esetén az agyembólia kockázata megötszöröződik, sőt az összes stroke közül minden hatodik pitvarfibrilláció következtében megy végbe.

Szívritmuszavarral sportolni

A szívritmuszavarnak szerencsére csupán nagyon kevés olyan formája ismert, amelyre a sport veszélyes lehet, sőt legtöbb esetben a fizikai aktivitás kifejezetten ajánlott, de csak alapos sportkardiológiai kivizsgálás után, mely 24 órás Holter EKG, valamint terheléses EKG-vizsgálatokból áll.

A cikk az ajánló után folytatódik

Előbbi a különböző napi tevékenységek alatti szívműködést, utóbbi a szív vérellátását monitorozza. Ezek segítségével kideríthető, hogy mi az az aktivitási szint, ami még jól tolerálható a szív számára, előfordulhat ugyanis, hogy 10 km/óra sebességgel nem ajánlott futnia a páciensnek, de a 8 km/órás kocogás kimondottan jót tesz neki. A cél a biztonságos és hatékony mozgás beillesztése a mindennapokba, szükség esetén rendszeres kardiológiai kontroll mellett. 

A kezelés fontossága

A szívritmuszavarok kezelési módjainak széles választéka áll ma már rendelkezésre, melyek a ritmuszavar típusától függően eltérőek. Egyes ártalmatlan esetekben nincs szükség beavatkozásra, sok szívritmuszavart pedig gyógyszeresen lehet kezelni, szinten tartani. Ha a ritmuszavart más, a háttérben meghúzódó betegség idézi elő, ennek kezelésével lehet a ritmuszavart is megszüntetni.

GettyImages-1293286056
Fotó: Ivar Ãstby Simonsen / Getty Images Hungary

Az embóliaveszély miatt azonban szinte minden esetben véralvadásgátló szert kell szedni, melytől csak orvosi ellenvélemény, például valamilyen egyéb állapot miatti túlzott veszély esetén lehet eltérni. Fontos, hogy már a legjelentéktelenebbnek tűnő tünetek jelentkezésekor konzultáljon kezelőorvosával, hiszen a betegség korai felismerésével és a megfelelő kezelési mód meghatározásával a maradandó egészségkárosodás esélye nagymértékben csökkenthető!

6 gyönyörű kardioösvény Magyarországon

Magyarországon eddig hat gyönyörű helyszínen alakítottak ki kardioösvényeket, amiket kifejezetten a szív- és érrendszer védelme és a betegségmegelőzés érdekében hoztak létre.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük