Rágózás hatásai

Sokan rágóznak nap mint nap megszokásból, vagy hogy felfrissítsék a leheletüket. Korábban, amikor még kevésbé voltak elérhetőek a cukormentes termékek, több szakember figyelmeztetett a rágózás veszélyeire, a fogakat károsító hatásaira, de még ma is megosztó a téma.

A rágózás szervezetre gyakorolt hatásai vegyes képet mutatnak: jól időzítve, illetve mértéktartóan végezve még akár előnyös is lehet. 

Rágózás hatásai

Különböző formákban már évszázadokkal ezelőtt is jelen volt a rágózás az emberek életében. Az ókori görögök például a masztixot, a Pistacia Lenticus fa vagy bokor gyantáját rágcsálták. Az első kereskedelmi célra gyártott rágógumi a 19. század közepén készült. Az első rágókat jellemzően porcukorba mártották, hogy minél finomabbak legyenek. A modern termékek szintetikus gumiból készülnek, egyebek mellett tartósító- és édesítő-, illetve ízesítőszereket tartalmaznak.

Ma már kifejezetten sok termékhez használnak mesterséges édesítőszereket a cukor helyett, ami a fogak számára előnyös, ugyanakkor nagy mennyiségben fogyasztva hashajtó hatású lehet. Egyes gyakran alkalmazott, nemzetközileg is jóváhagyott összetevők, például az aszpartám egészségügyi hatásairól nincs konszenzus. A rágózást bizonyos szempontok alapján hasznosnak találták.

Csökkentheti a stresszt, fokozhatja a mentális teljesítményt

Vannak, akik kifejezetten az éberség megőrzése miatt rágóznak a hosszas munkavégzés vagy a vezetés során, a tapasztalatok szerint ez a tevékenység segítheti a figyelem fenntartását. Egy 2012-es, egyetemistákkal végzett, kéthetes kutatás alatt arra a megfigyelésre jutottak, hogy a rágózás segített a stressz mérséklésében. Ez nem a rágóguminak, hanem a rágás aktusának köszönhető.  

Segíthet a fogak megóvásában

Míg a cukros rágók fogszuvasodásra hajlamosíthatnak, mivel a fogakat roncsoló baktériumokat táplálják, addig a szakemberek szerint a cukormentes termékek épp ellenkező hatást válthatnak ki. A cukormentes rágózás során fokozódik a nyáltermelés, ami felhígítja a fogakra veszélyes savakat, és segít eltávolítani az ételmaradékokat is. A xylitollal édesített termékek esetében egyes kutatások arra a megállapításra jutottak, hogy megakadályozzák a káros baktériumok szaporodását, így csökkentik azok számát.

Hogy segíthet a reflux tüneteinek enyhítésében?

A reflux az egyik leggyakoribb emésztési probléma, amelynek lényege, hogy a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, irritálja a torkot, gyomorégéshez, rekedtséghez, horkoláshoz és a fogak gyorsabb romlásához vezethet. A panaszok jellemzően étkezés után nem sokkal, illetve vízszintes testhelyzetben, lefekvéskor jelentkeznek.

A rágózás fokozza a gyomornedvek termelődését, ami az étkezés után segíti a táplálék emésztését, a nyáltermelés révén pedig semlegesíti a reflux miatt a nyelőcsőbe jutó savat. Ehhez közvetlenül az evés előtt vagy után ajánlott elrágni egy rágót. Összességében tehát enyhítheti a betegség kellemetlen tüneteit, bár vannak ellentétes vélemények is, például a mentolos ízesítéssel kapcsolatban, a borsmentáról azt feltételezik, hogy ellazíthatja a nyelőcső-záróizmot, ami elősegítheti a gyomorsav visszaáramlását. 

Mire kell figyelni?

Az összetevőket minden élelmiszer esetében érdemes átolvasni, ez a rágóval sincs másképp. A cukros változatok fokozzák a fogkőképződést, idővel pedig a fogszuvasodást is. Ezenkívül hozzájárulnak a cukorbevitelhez is, ami számos egészségügyi problémával mutat összefüggést, például a szénhidrátanyagcsere-zavarokkal. A túl sok, túl intenzív rágózás állkapocsízületi panaszokhoz vezethet, továbbá úgy találták, hogy a migrénre és tenziós fejfájásra hajlamos személyeknél előidézheti a fejfájást. 

Mit jelentenek az elszíneződések a fogakon?

Alapvetően kétféle elszíneződés létezik, olyan, mely a fog külső felszínét érinti, illetve olyan, mely akár a teljes szerkezetét is, ezeken belül azonban számos különféle típust és okot meg lehet nevezni. Például a következőket.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)