"Szembe kell néznünk az ellenséggel, ki kell mondanunk, hogy rák": az Oncompass vezetői a személyre szabott terápiákról
A daganatos betegek lehetőségeiről dr. Peták Istvánnal és dr. Bánki Endrével, az Oncompass Medicine vezetőivel beszélgetett Szily Nóra a Femina Klub online adásában.

femina klub.png
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Egy daganatos betegség diagnózisával szembesülni ma is sokak számára egyet jelent a reménytelenséggel. Pedig a rákgyógyítást az elmúlt időszakban egy robbanásszerű fejlődés jellemezte, egyre nagyobb teret nyernek azok a személyre szabott terápiák, amelyek célzottan a betegséget okozó génhibákra irányulnak.

Döbbenetes adat, hogy minden kilencedik másodpercben új rákos megbetegedést diagnosztizálnak az Európai Unióban. A szomorú statisztika szerint ráadásul Magyarországon naponta körülbelül száz ember életét követeli a betegség. Ígéretes tendencia mégis, hogy a rákkal diagnosztizált betegek több mint fele meggyógyul ma itthon is, és az elmúlt öt évben világszerte kimutathatóan csökken az ebből eredő halálozás.

Rákkutatóink jelenleg is küzdenek azért, hogy senkinek ne kelljen meghalnia, akinek betegségére már létezik hatékony terápia, és az onkológiai ellátásban részt vevő beteg az adott pillanatban a tudomány állása szerinti legnagyobb valószínűséggel ható kezelést kapja meg. Ebben segít az Oncompass Medicine világversenyeken elismert orvosi döntéstámogató szoftvere. Szily Nóra vendége a Femina Klub online sorozatában dr. Peták István kutatóorvos, molekuláris farmakológus, a vállalat tudományos igazgatója és dr. Bánki Endre jogász, betegjogi szakértő, operatív igazgató volt.

Génhibák a daganat hátterében

Több évtizede áll a biológiai kutatások középpontjában a rák és a betegség kialakulásának oka, a tudományos eredményekkel együtt fejlődtek az idők folyamán a terápiák is. Dr. Peták István elmondta, bár a legelső, daganattal összefüggésbe hozható génhibát már 1960-ban felismerték a tudósok, az emberi géntérkép 2003-as feltárása adott igazán lehetőséget arra, hogy szisztematikusan kereshetővé váljanak azok az eltérések, melyek a rák kialakulásának hátterében állnak.

- Ekkor kezdtünk el mi is fejleszteni olyan molekuláris diagnosztikai módszereket, amikkel pontosan ki lehet mutatni, hogy egy adott daganatsejtben milyen génhibák vannak jelen. Ahhoz ugyanis, hogy oki terápiát lehessen adni a páciensnek, meg kell tudnunk mondani, hogy pontosan hol van az a hiba, ami az osztódásra vonatkozó hamis jelet küldi a sejt számára - mondta el dr. Peták István.

- Ahogy a rákkutatás megismerte az okokat, ezzel párhuzamosan felgyorsult a gyógyszerek fejlesztése is. Az elmúlt évtizedben több mint 130 olyan célzott terápiával bővültek a rákgyógyítás lehetőségei a gyógyszerfejlesztők révén, amelyek a kialakult génhibákat veszik célba.

Hozzátette: az út még hosszú, hiszen a mostani tudás szerint 600 gén 6 millióféle mutációja felelős lehet a daganatos betegségért. Ezek túlnyomórészt az ember élete során keletkeznek, bár léteznek a hajlamot fokozó, öröklött hibák, többnyire a DNS javításáért felelős génekben - az egyik legismertebb példa erre a BRCA-gén mutációja, amely az emlődaganatok kialakulásának kockázatát növeli. 

Bár a számok óriásinak tűnnek, az első gyógyszereket a leggyakoribb génhibák ellen fejlesztették ki, így a gyakorlatban sokkal reménytelibb a helyzet. A tüdődaganatos betegeknek például több mint fele akár első vonalban is célzott vagy immunterápiát kaphat ma már, ez a mindennapi gyakorlat része. Évente pedig akár tíz új gyógyszert is kifejlesztenek, miközben a meglévőkről pedig sokszor kiderül a kutatások nyomán, hogy új alkalmazási területeken, tehát más génhibák esetén is bevethetők.

A sokgénes molekuláris diagnosztikai vizsgálatok ma már széles körben elérhetők a betegek számára a szövettani mintákból. Az Oncompass Medicine eljárása abban nyújt többet a rutinszerűen elvégzett vizsgálatokhoz képest, hogy nem a gyógyszerhez keresi a beteget, hanem a beteghez a gyógyszert: azt állapítják meg, hogy a jelen levő génmutációk közül melyik lehet a legnagyobb eséllyel a daganat oka, és a tudomány állása szerint az adott pillanatban melyik a legnagyobb valószínűséggel ható kezelés erre.

Dr. Peták István elmondta, fokozatosan, egyre több daganattípusban leválthatja a kemoterápiákat a célzott kezelés, bár azt is fontos tudni, hogy egyes megbetegedéseket kimondottan eredményesen meggyógyít a hagyományos módszer, mely a kiújulást is gátolhatja. Ahol pedig nincs olyan molekuláris célpont, amelyre létezik már kifejlesztett célzott gyógyszer, ott kimondottan célravezető lehet a kemoterápia. Az Oncompass diagnosztikai vizsgálatának eredménye így csökkentheti a sikertelen, ám szintén mellékhatásokkal járó célzott kezelések számát is.

- Egy betegségben nem egy, hanem akár 4-5 génhiba kombinációja is fennállhat. Ha van egy épület, ami 4-5 oszlopon áll, és le akarjuk bontani, akkor statikust kell hívnunk, hogy megállapítsa: melyik oszlopra rakjuk az egy kilogramm dinamitot, ami a rendelkezésünkre áll. A ráknál is az a kérdés, ha egyszerre több génhiba áll fenn, közülük vajon melyikre érdemes célzott gyógyszert adni, ami akkor is hat, ha a többit nem gátoljuk. Vagy előre kell tudnunk azt jelezni, hogy egy célpont gátlása nem lesz elég, és kombinált kezelésre van szükség.

Megkaptam a diagnózist: mit tegyek?

Egy rákdiagnózis súlyos testi-lelki terhet jelent a beteg és a család, a hozzátartozók számára egyaránt, amikor az idő fontos faktor: a korai kórmegállapítás mellett a gyors döntések és az időben megkezdett kezelés életet menthetnek, a személyre szabott terápia pedig felesleges szenvedésektől is megkímélhet. Az Oncompass Medicine nemcsak digitális eszközöket biztosít a diagnosztikához, de egy kész döntési eljárást is nyújt, amelyben egy orvosi team dolgozik a betegért. A páciensek a céget többféle úton is elérhetik. 

- Az egyik lehetőség, amikor közvetlenül a beteg keres meg minket, és a centrummal együtt gondolkodunk, a másik modell szerint az orvos ajánlja az esetet az Oncompass felé, és így működünk együtt, de az is előfordulhat, hogy egy komplett onkoteam kéri a segítségünket - sorolta fel dr. Bánki Endre a leggyakoribb forgatókönyveket. A betegjogi szakértő elmondása szerint komoly kihívás volt számukra az, hogy a páciensekben tudatosítsák jogaikat és azt, hogy az információigényük nem a kezelőorvos iránti bizalmatlanság jele.

- A belső félelem ott van a betegekben. A mai napig csodálkozom, hogy ha egy táskát vagy egy autót vesz az ember, ott mindenki érti, milyen jogai vannak, és hogyan tudja érvényesíteni azokat, ha például problémás az a tárgy, hogyan és meddig lehet visszavinni. A betegellátásban ez nem feltétlenül van így, mert a régi beidegződések élnek a páciensekben, érzik például, hogy nagyon kevés idő van a tájékoztatásukra. A legnagyobb problémát ebben látom, hogy ott, ahol egy orvosnak napi szinten 20-30, vagy akár 70 beteget is látnia kell, olyan kevés idő jut arra, hogy a tájékoztatási jognak megfelelően mindenről egyéni szinten tájékoztassa a beteget, hogy nem is alakul ki benne az az információs szint, ami alapján felelős döntést tudna hozni. Azt érzi a páciens, hogy függ attól a tudástól, ami az orvosban van. Ezt sok esetben nem is merik kockáztatni, mondván: mi lesz, ha bejelentkezik az Oncompass állapotfelmérésére, és ez visszajut az orvoshoz, mit fog vajon szólni, hogy miért nem vele beszélte meg. Mi erre létrehoztunk egy kapcsolatfelvételi protokollt. Jelenleg 24 onkológiai centrummal is van együttműködésünk. A cél, hogy az Oncompass ne a folyamat végére, hanem akár az elejére kerüljön, azt valljuk, minél hamarabb rendelkezésre áll a szükséges információ, annál hamarabb fel lehet állítani a terápiás stratégiát.

Dr. Bánki Endre az interjúban azt is hozzátette: a betegek hozzátartozóinak is szüksége van a bátorságra és a kitartásra. A diagnózist megkapók a feldolgozás különböző fázisain esnek át, eleinte nem fogadják el a helyzetüket, vagy dühösek lesznek, bezárkóznak miatta, ám a hozzátartozó képviselheti a beteget, és jó, ha utána mer menni a lehetőségeknek.

Onkológia a járvány alatt

Nemrégiben tette közzé az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hírt, hogy újraindulnak a megelőzést szolgáló onkológiai szűrővizsgálatok, amelyek a járványhelyzet idején szüneteltek. Az időbeli csúszás világszinten súlyos népegészségügyi következményeket vonhat maga után.

- Az egész világon óriási probléma ez. Az Egyesült Államokban a rákellenes szűrésre jelentkezők száma 90%-kal csökkent, gyakorlatilag megszűnt a program. Mindenki úgy gondolta, hogy a járvány idején, vészhelyzetben túl nagy kockázat elmenni a kórházba és kitennie magát a fertőzésnek. Magyarországon is ez volt a szakmai kollégium hivatalos állásfoglalása, illetve a miniszteri rendelet. Ez egy rendkívül nehéz döntés, hiszen aggódunk azért, hogy az elmaradt szűrővizsgálatok miatt későn fedeznek fel most sok daganatos megbetegedést, ugyanakkor a Covid is nagy fenyegetést jelent, és mindent meg kell tenni a megelőzéséért. Most nagyon fontos a tudatosság, abban pedig teljes a konszenzus, hogy ha a páciens bármilyen tünetet érez, azonnal javasolt orvoshoz mennie, ezt a járványhelyzet idején is kötelező kivizsgálni. Félünk attól, hogy a napi száz haláleset növekedni fog, és ez lesz a következő probléma, amivel meg kell a Covid után küzdenünk. Az elkövetkező időszakban még fontosabb lesz, hogy gyors legyen a diagnózis, és gyorsan jussunk el a diagnózistól a terápiáig. Az lenne az ideális, ha a tünetek megjelenésétől a terápiáig 2-3 hét telne csak el - mondta el dr. Peták István.

A koronavírus-járvány mindenki életére hatással van, a daganattal diagnosztizált betegeknél ez különösen drasztikus, a páciensek a járvány fokozottan veszélyeztetett csoportjába tartoznak. Az Oncompass Medicine már az első hullám idején felismerte ezt, és azonnal intézkedéseket vezettek be a betegek biztonsága érdekében. A személyes konzultációk az online térbe helyeződtek át, amely a jövőben is megmaradhat.

- Azonnal átálltunk online működésre, ez nagyon hatékonynak is bizonyult, amit a pandémia után is szeretnénk lehetőségként megtartani, természetesen igény esetén a jövőben biztosítva a személyességet is. Amennyiben viszont a daganatos beteg számára nehéz kimozdulni otthonról vagy vidékről Budapestre utazni, biztonságban, kényelemben biztosított lesz számára az online konzultáció lehetősége. Emellett a szakértőink is bejelentkezhetnek a világ minden tájáról. Az online lehetőségek a távolságot lerövidítették, sokkal gyorsabb és biztonságosabb döntéseket lehetett hozni. A centrumokban is felváltotta a személyes egyeztetést az online konzultáció, ennek köszönhetően az Oncompass szakértői már rendszerszinten onkoteamekkel, orvosokkal így tudnak egyeztetni. Mi a daganatos szövetmintából dolgozunk, amit a patológiák őriznek, és ha ad egy felhatalmazást a beteg vagy a hozzátartozó, be tudjuk kéretni a mintát, így az egész folyamatot személyes megjelenés nélkül menedzselni tudjuk - mondta dr. Bánki Endre.

Világversenyek díjazták az orvosi szoftvert

Az elmúlt időszakban több nemzetközi szinten fontos díjat tudhatott magáénak a rákkutató cég: február 4-én, a rák világnapján a DIGITALEUROPE szakmai szervezet 40 ország 35 ezer technológiai cégét összefogó versenyén a legígéretesebb európai technológiai vállalkozásnak járó Jövő Unikornisa Díjat nyerte el. Nemrégiben pedig a Get in the Ring! nemzetközi versenyen lett világelső 109 ország 25 000 innovációs startupvállalkozása közül. 

- Az eszközünk nemcsak arra jó, hogy a betegeknek és az orvosoknak segítsen a döntésben, hanem az is a célunk, hogy felgyorsítsuk a gyógyszerek fejlesztését, egyre személyre szabottabban lehessen kiválasztani azokat - tette hozzá dr. Peták István. - A díj óriási felelősséggel is jár, hiszen ez azt mutatja, hogy az emberiség világszinten is bízik bennünk, hogy valóban tudunk megoldást kifejleszteni egy határokon átívelő, globális problémára.

Az általuk kifejlesztett orvosi szoftverről pedig elmondta: bár továbbra is az orvos kezében van a gyógyítás, a fonendoszkóp mellett újabb eszköz a kezében ez a tudásgép, amely több ezer tudományos publikációban levő információt felhasználva 26 ezer orvosi szabályt tartalmaz. A gép azt kalkulálja ki, hogy a betegben levő, egyedi génhibakombináció-mintázat alapján melyik célpontra ható módszert támasztja alá a legtöbb tudományos információ, ezek alapján történik a kezelés megtervezése 20 ezred másodperc leforgása alatt. Az elkövetkező évtized nagy kérdése az lesz, hogy a gép képes-e legyőzni a rák kombinációs képességét.

Dr. Peták István arra is felhívta a figyelmet: ne féljünk a szűrővizsgálatoktól a rettegett diagnózis miatt, vegyük észre inkább a jó híreket: több évszázados emelkedés után megtört a trend, egyre csökken a rák miatti halálozás.

Ez egyrészt a szűrések érdeme, másrészt fontos tényező a korán diagnosztizált betegek sikeres kezelése a sebészi beavatkozásokkal, harmadrészt viszont a gyógyszereknek is köszönhető, beleértve a korszerű célzott és immunterápiákat. Arra biztat mindenkit, hogy ahogy Harry Potter vette a bátorságot az ellenséggel szemben, és ki merte mondani, hogy Voldemort, úgy az emberek is merjenek szembenézni a félelmetesnek tűnő, ám már egyre jobban megértett és egyre célzottabban kezelhető biológiai betegséggel: a rákkal.

A Femina Klub teljes adását megnézheted a következő videóban.

Magyarországon elérhető daganatellenes gyógyszerek

A rákdiagnózis közlése után rengeteg dolog átfut a beteg agyán, ám egy biztos: a legkorszerűbb és legjobban ható gyógyszert szeretné kapni a leggyorsabb úton, a lehető legkevesebb mellékhatással. A jó hír, hogy az egészségügyi innovációk már nem csupán a jövő reménységei.

(Képek: Peták Lelle és Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük