Jegyzőkönyv, kivizsgálás és elővigyázatosság szükséges: szakember mondja el a legfontosabbakat a munkahelyi balesetekről

Baleset nemcsak otthon, de a munkahelyen, vagy oda tartva is érheti az embert. Irodai munkakörben is történhetnek sérüléssel járó balesetek, de nagyobb ennek az esélye, ha például valaki a szállítmányozásban, építőiparban, anyagmozgatással vagy veszélyes anyagokkal kapcsolatos munkahelyen dolgozik.

Nem minden baleset igényel orvosi segítséget, de ha a munkahelyen akár egy kisebb, szinte tünet nélkül járó sérülés is éri az embert, abban az esetben is vannak bizonyos teendők akár munkavállalóként, akár pedig munkáltatóként dolgozik valaki.

Teendők munkahelyi balesetek esetén

- Az a baleset minősül munkabalesetnek, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, valamint a munkavállaló, azaz a sérült közrehatásának mértékétől függetlenül - mondta dr. Bartos Tímea, a Budai Egészségközpont belgyógyász és foglalkozás-egészségügyi szakorvosa.

- Így például az is munkahelyi balesetnek számít, ha valaki elcsúszik a mosdóban, vagy elesik a lába köré tekeredett kábelekben. Ha a balesetet követően azonnal nem is látható sérülés, előfordulhat, hogy a későbbiekben jelentkeznek a panaszok, mint például rándulás, ficam vagy ütés miatti fájdalom.

Éppen ezért a baleset után érdemes azonnal felvenni a baleseti jegyzőkönyvet annak érdekében, hogy a későbbiekben se a munkavállalót, se pedig a munkaadót ne érhesse hátrány az esetből fakadóan - tette hozzá dr. Bartos Tímea.

Mi okozhat balesetet a munkahelyen?

A balesetekért leggyakrabban figyelmetlenség, kimerültség, fáradtság és ebből adódóan a megnövekedett reakcióidő tehető felelőssé, de sajnos kockázati tényező lehet az emberi mulasztás, a munkavédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása a dolgozó vagy a munkavállaló részéről.

Kockázati tényező a nem megfelelő munkakörnyezet, mint például a rossz világítás, csúszós talaj, rossz helyen levő kábelek, magasról leeső tárgyak vagy a rosszul rögzített állványzat. Hogy mindez elkerülhető legyen, a munkáltatónak jogszabály szerint meghatározott időközzel fel kell mérnie a munkahelyi veszélyeket, azaz el kell végeznie a munkahelyi kockázatértékelést, biztosítania kell a megfelelő munkakörnyezetet.

A dolgozók számára rendszeres munkavédelmi oktatást és előírt időszakonként foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot kell szerveznie, amely kiszűrheti egyes dolgozók alkalmatlanságát. Így csökkenhet a balesetek kockázata, ezenkívül pedig többek között segítséget nyújt a munkavállalóknak az elsősegély-ismeretek elsajátításában is, amely életmentő lehet a súlyos sérülések esetén.

Milyen balesetek érhetik az embert?

A munkahelyen többek között az alábbi sérülések fordulnak elő a leggyakrabban:

• végtagficam, -rándulás vagy akár törés az útba került akadály miatti esés következtében,
• polcról eső dolgok okozta sérülések,
• a védőruha hiánya, rossz minősége vagy nem megfelelő használata miatti sérülés,
• munkaeszköz hibás működéséből vagy nem megfelelő működtetéséből fakadó sérülések,
• forrázás a teakonyhában vagy az ebédlőben,
• túlzott megerőltetés a nehéz dolgok pakolása miatt.

Mik a teendők baleset esetén?

Legyen bármilyen apró vagy tünetmentes, azaz zárt a sérülés, a munkavállalónak mindenképp jelentenie kell a munkaadó felé, és fel kell venni a munkabaleseti jegyzőkönyvet, valamint ki kell vizsgálni a baleset körülményeit, vagyis hogy mi, miért és hogyan történt pontosan.

Ez azért is fontos, mert így megállapítható, hogy kit terhel a felelősség, valamint elháríthatók a balesetet okozó körülmények, és elkerülhető a sérülés későbbi megismétlődése.

Nyaralás előtt ne felejtsd el kiváltani ezt a fontos kártyát

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya igénylése még nyaralás előtt javasolt.

(Képek forrása: Getty Images.)

• tünetek és betegségek
• egészségügy
• egészség
• munkahely
• baleset
• Életmód