Amit a margarinról tudnod kell, mielőtt megveszed: szempontok, amiket mérlegelj
A margarin növényi alapú élelmiszer, ám több szempontot kell mérlegelni a vásárlás előtt.

margarin kenyér
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A cikket a Rama, a Flora és a Delma forgalmazója, az Upfield támogatta.

A növekvő létszámú emberiség ellátása egyre nagyobb kihívások elé állítja a jövőben a világot az előrejelzések szerint: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO becslései alapján a világ népessége 30 év múlva akár 9,3 milliárdra is növekedhet. A fenntartható szemlélet hamarosan már nem opció, hanem létkérdés lehet.

A fenntartható módon, kisebb szénlábnyommal előállítható élelmiszerek lehetnek a jövőbeli táplálkozás kulcsai, háttérbe szorítva például a legnagyobb földterület- és vízigénnyel járó húsipart. Erre az irányra épül a Dawn Jackson Blatner amerikai dietetikus által összeállított flexitáriánus étrend vagy a nemzetközi EAT Alapítvány kutatóbázisa által kidolgozott bolygódiéta: alapjuk a túlnyomórészt növényi alapú étrend, mely nem tiltja teljesen, de korlátozza a húsfogyasztást.

Tejipar kontra növénytermesztés

A környezettudatos fogyasztókat már az alapanyagok, a kiegészítő termékek megválasztása is komoly dilemma elé állítja: nehéz megítélni, milyen élelmiszer előállítása számít fenntarthatóbbnak. Tény, hogy az állati eredetű zsiradékoknak és a növényi alapú margarinoknak is megvan a maguk előnye.

A tejipar a húsiparnál jóval kevesebb környezeti terheléssel jár, ám a növényi alapú margarinok előállítása még így is 70%-kal alacsonyabb karbonlábnyommal jár. Bár természetesen a növényi alapanyagok előállításához is szükség van a termőterületekre, összességében nagyjából harmadannyira, mint a vaj esetében, hiszen az állattartás mellett a takarmánytermesztés méreteivel és vízigényével is számolni kell.

Az etikus szempontokról sem szabad teljesen megfeledkezni: sajnos tény, hogy a zárt rendszerben működő, nagyüzemi tejelő tehenészetekben a szabad tartásmód nem kivitelezhető, a kötetlen, pihenőboxos tartás sem mindenhol biztosított, ráadásul a tejtermelőknek a vágóborjak felnevelése nem érdeke, így a megszületett bikáktól rövid úton megszabadulnak. Csak így elérhető az olcsó, garantált mennyiségű tejtermék számukra.

Nem minden növényi élelmiszer fenntartható

A kérdéskör persze jóval összetettebb annál, hogy az ember az állati eredetű élelmiszereket tiltólistára tegye, míg a növényeket gondolkodás nélkül illessze be az étrendjébe. 

Elég csak a kesudióra gondolni, amely nemcsak hatalmas vízigényű, de a jogvédő szervezetek csak véres kesuként emlegetették, amikor fény derült rá, hogy feldolgozását sok esetben vietnami rabok mintegy kényszermunka keretében végzik, puszta kézzel, az egészségre is veszélyes körülmények között. De a nagy terület- és vízigényű avokádó miatt is jelentősen megcsappant a közép-amerikai őshonos erdők nagysága.

A pálmazsírprobléma

A pálmazsír az előbbiekhez hasonlóan problémás alapanyag, amely szinte minden feldolgozott élelmiszerben jelen van. Rossz hírét annak köszönheti, hogy az alapanyag előállításához sok helyen olyan esőerdőket irtanak ki, amelyek veszélyeztetett állatfajok számára biztosítanak életteret, így részben ehhez kötik az orangután, a törpeelefánt, a szumátrai orrszarvú és egyes tigrisfajok egyedszámának drasztikus visszaesését is. Az olajpálma-ültetvények kiszorítják az őshonos növényzetet is.

A növényi alapú élelmiszerekben, így a margarinban is jelen van a pálmazsír, ami a krém szilárdságát biztosítja. Míg korábban hidrogénezett olajokkal érték el a kellően kenhető állagot, hazánkban egy 2014 óta érvényes szabályozás korlátozza a transzzsírsavak mennyiségét a forgalomba kerülő termékekben. 2019 óta uniós szinten is rendelet rögzíti ezt. A kívánt sűrűséghez ezért szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú zsiradékok, így a kókusz- és a pálmaolaj lett szükséges.

Bár egyre több élelmiszeren feltüntetik a pálmazsírmentességet, az alapanyag kiiktatása sajnos még nem minden terméknél megoldott. Arra viszont van mód, hogy a gyártó ellenőrzött, fenntartható forrásból származó zsiradékot dolgozzon fel, vásárlás előtt érdemes ennek utánajárni a gyártó vagy a forgalmazó honlapján. A Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal kompromisszumot jelenthet azon áruk esetén, amelyekben még nincs alternatíva a zsírra. Többek között az Upfield, a Rama, a Flora és a Delma forgalmazója is tagja az RSPO-nak, azaz csak 100%-ban tanúsított, erdőirtásmentes forrásból származó pálmaolajat használ fel a termékeihez.

A cikk az ajánló után folytatódik

A csomagolás kérdése

A környezettudatos vásárlók számára egyre fontosabb szempontot jelent a csomagolásmentesség is. Több termék, így a zsiradékok esetében is nehezebb feladatot jelent a tárolás ilyen módon. A csomagolásmentes boltok kínálataiban egyelőre margarin nem, vaj azonban ritkán elérhető. Szerencsére a legtöbb margarin csomagolása polipropilén, így a szelektív hulladékgyűjtőbe tehetők.

Az előállítás alacsonyabb karbonlábnyoma összességében feltétlenül a margarinok mellett szól, ám a tanúsítottan fenntartható forrásból származó pálmazsír kiemelt szempont lehet a választásnál. Természetesen a vaj sem ördögtől való, bár a tejtermékek esetében igazán jó kompromisszum az lehet, ha megbízható helyi kistermelőtől, megfelelő tartásmódból származó, jó minőségű termék mellett teszi le a voksát az ember, akár a felesleges műanyag csomagolást is elkerülve.

Tudósok dolgozták ki a bolygódiétát

A bolygódiéta azon a tényen alapul, hogy egyes élelmiszerek óriási szénlábnyommal járnak, míg mások fenntarthatóbb módon termeszthetők. A változtatás így nemcsak az egészség megőrzése érdekében fontos, de a növekvő létszámú emberiség egyre nehezedő ellátásának kulcsa is. 

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük