Magyarország melyik részén laksz? A legszennyezettebb városok listája

Az őszi időjárás, a fűtési szezon kezdete, valamint a nyár vége miatt megnövekedett gépkocsiforgalom minden évben légszennyezettségi problémát okoz. A levegő minősége térségenként változik. Vannak olyan települések, ahol egész évben több káros anyagot lélegzel be, mint máshol az országban.

Amennyiben a veszélyeztetettek közé tartozol - vérnyomásproblémád, légzőszervi megbetegedésed van, esetleg gyermeket vársz -, érdemes minden nap tájékozódnod, hogy milyen a környezetedben a levegő. Ezt az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat oldalán megteheted.

2010-es adatok

A levegő minőségének mérése két módszerrel történik: automata mérőhálózat segítségével, illetve manuális mérések alapján. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatait az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai értékelik ki, és minden évben összesítő tanulmányt készítenek.

A manuális hálózat segítségével 91 településen végeztek méréseket 2010-ben. Az átlagértékek alapján elmondható, hogy a hazai települések 29%-ánál a levegőminőség kiváló, 45%-ánál jó, 10%-ánál megfelelő, 16%-uk pedig a szennyezett kategóriába sorolható. Egyik település sem esett a legrosszabb, erősen szennyezett csoportba.

Automata mérőhálózat

Az automata mérőhálózat esetében 32 településen folyamatosan zajlott a megfigyelés, 50 állomás és három háttérállomás segítségével. Az összesített index adatai alapján egyik állomás térségében sem volt kiváló kategóriába sorolható a levegő minősége, ugyanakkor az erősen szennyezett csoportba sem tartozott egyik mérőpont sem. 32 állomásnál jó, 15-nél megfelelő, hatnál pedig szennyezett a levegő minősítése.

A legszennyezettebb városok

A manuálisan mért eredmények alapján 15 település esett a szennyezett kategóriába. Dorogon, Komáromban, Mosonmagyaróváron és Sopronban két anyag, a nitrogén-dioxid és az ülepedő por mennyisége miatt is szennyezett besorolású a levegő. Lábatlan levegője az ülepedő por miatt minősült szennyezettnek.

Országszerte tíz olyan települést jegyeztek fel, ahol a nitrogén-dioxid rontja a levegő minőségét: Győr, Oroszlány, Budaörs, Budapest, Keszthely, Kőszeg, Lenti, Nagykanizsa, Szombathely és Zalaegerszeg.

Az automata hálózat kevesebbet mért

Az automata hálózat által mért eredmények alapján hat állomásnál szennyezett a levegő. A nitrogén-oxidok mennyisége az éves határértéket Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Miskolcon haladta meg. Óriási határérték-túllépés az 50 állomás közül csak ötnél nem fordult elő.

A legtöbb átlépés

A budapesti Kosztolányi Dezső térnél lévő mérőegység számlálta a legtöbb, összesen 708 darab átlépést, Pécsett pedig a nitrogén-oxidok mellett a szálló por mennyisége is magasabb volt az éves határértéknél, ami a túllépések számában is megmutatkozott: a Szabadság úti állomásnál 108 alkalommal haladta meg a 24 órás egészségügyi határértéket a szálló por mennyisége.

Káros anyagok

A nitrogén-dioxid szintje télen magasabb

A levegőt egyik leginkább szennyező gáz a nitrogén-dioxid. A földgáz alapú fűtés eredményeképp a téli időszakra jellemzően emelkedik a kibocsátás mértéke. A városokban, forgalmas településeken pedig állandóan nagymértékű emisszió tapasztalható a gépkocsiforgalom miatt - ekkor a nitrogén-dioxid a járművek által használt üzemanyag égetése közben keletkezik.

A nitrogén-dioxid káros hatása több szinten is tapasztalható. Közvetlen a nyálkahártyára tapadva savvá alakul, így irritációt, helyi károsodást okoz. Felszívódva pedig a vérben tesz kárt - oxidációhoz vezet, ami a szervezet oxigénellátására is kihat.

Szálló por

A levegőben szálló porrészecskék önmagukban is veszélyt jelentenek, rájuk tapadva pedig a káros anyagok, gombák, baktériumok is könnyebben juthatnak be a szervezetedbe. A szemet és a légutakat közvetlenül ingerli a por, míg a tüdőbe jutva gyulladásos folyamatokat indíthat el, hosszú távon komoly problémákat, például szív- és érrendszeri betegségeket okozva.

• megelőzés
• légúti betegség
• légszennyezés
• Életmód