Közel száz súlyos betegséget gyógyít ez a terápia - Mutatjuk a leggyakoribb tévhiteket (x)

Életeket ment a születéskor levett és megfelelően tárolt őssejt.

Krio tévhitek
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő területe az őssejtterápia. A csontvelőből vagy a köldökzsinórból vett őssejtek segítségével ma már több mint nyolcvan betegséget lehet gyógyítani.  

A hazai KRIO Intézet nemzetközi háttere révén világszerte közreműködik őssejt-transzplantációkban, és a mintegy 40 ezer eltárolt őssejttel az ország első és legnagyobb családi őssejtbankja. Az intézet munkatársai szerint a rendszeres, sikeres beavatkozások dacára még ma is számos tévhit él az emberek fejében az őssejtek levételével, tárolásával és felhasználásával kapcsolatban.

shutterstock ver-kutatas-ossejt

Első tévhit

Az őssejtterápia még gyermekcipőben jár.

A tények:

Pontosan fél évszázada kezdték el alkalmazni azt az őssejtterápiát, mely a gyakorlatban is működőképesnek bizonyul nap mint nap. 1963-ban történt az első őssejtátültetés, és 2012-ben már az egymilliomodik transzplantációt hajtották végre a szakemberek.

Második tévhit

Nincs, vagy nagyon kevés a köldökzsinórvér felhasználás. 

A tények:

Magyarországon két őssejt-transzplantációs központban az orvosi szaktudásnak köszönhetően már közel hetven köldökzsinórvér eredetű beültetés történt, így 2001 óta a társadalombiztosítás által finanszírozott rutin eljárásnak számít a beavatkozás. 

A köldökzsinórvér hazai felhasználásáról a Nemzeti Hemopoetikus Őssejt Transzplantációs Bizottság dönt, ugyanez a bizottság végzi a csontvelő-transzplantációk indokoltságának szakmai elbírálását is.

Egyebek mellett a következő betegségek esetén történik ma köldökzsinórvér-felhasználás: egyes vérképzőrendszerből kiinduló daganatos betegségek, mint az akut myeloid leukémia, az akut limfoid leukémia, krónikus myeloid leukémia, nyirokrendszer daganatos megbetegedése, súlyos csontvelői elégtelenség, márványcsontbetegség, szolid tumorok, autoimmun betegségek.

shutterstock 590217050

A fenti betegségek döntő többségben allogén, tehát nem saját őssejtes transzplantációk szerepelnek, de szolid tumorok, valamint lymphomák esetén autológ, azaz saját köldökzsinórvér felhasználása is lehetséges, egyedi elbírálás alapján. A lehetőség tehát itthon is nyitott, 2017-ben egy neuroblasztómás kislány kezelésében Magyarországon is történt saját köldökzsinórvér-felhasználás.

Tekintettel arra, hogy hazánkban százból csak körülbelül hét gyermek köldökzsinórvére kerül tárolásra, igen kicsi a valószínűsége annak, hogy egy beteg gyermeknek lenne tárolt mintája. Amennyiben ez az arány javulna, a hazai autológ felhasználások száma is jelentős emelkedést mutathatna az elkövetkező időkben.

shutterstock technikus-kutato

A KRIO Intézetben tárolt köldökzsinórvérrel négy esetben történt itthon testvérdonoros transzplantáció, mindegyik beteg akut malignus hematológiai rendellenességben szenvedett. A külföldi autológ felhasználások elsősorban olyan klinikai kísérletekben történnek, melyek a magzati fejlődés során fennálló oxigénhiányos állapot eredményeként kialakult cerebrális bénulás kezelésére irányulnak.

Harmadik tévhit

Csak gyermekkorban használható fel a köldökzsinórvér-őssejt.

A tények:

Az USA-ban 2006 óta minden évben több felnőttet transzplantálnak köldökzsinórvérrel, mint gyermeket. A transzplantáció idején nem az életkor számít, hanem a beteg testtömege és betegségének a jellege. Ezek alapján dől el, hogy a köldökzsinórvér a magvas sejtszáma alapján megfelel-e. A KRIO Intézetnél a kis térfogatú, 50 ml alatti mintákat kizárólag kérésre tárolják, tekintettel arra, hogy a kis magvas sejtszámuknak köszönhetően nincs terápiás értékük.

Európában is folyamatosan növekszik a felnőtt betegek körében történő köldökzsinórvér-felhasználás - 2016-ban 183 eset volt. A hazai szakemberek is alkalmasnak tartják felnőttek kezelését abban a formában, ha két donor köldökzsinórvérét állítják párba, a szöveti összeférhetőség alapján.

Negyedik tévhit

Az őssejt minták maximum 20 évig tárolhatóak.

A tények:

Gyakran felmerülő kérdés, de a tudományos álláspont szerint az őssejtminták gyakorlatilag korlátlan ideig tárolhatóak ezzel a technológiával. Ennek megfelelően a felhasználásnak sem az idő szab határt, hanem az adott felhasználáshoz szükséges mennyiség a meghatározó. 

macijelmezes-baba

Ötödik tévhit

Túl drága, az átlagember számára elérhetetlen az őssejttárolás.

A tények:

Sokan többszázezres, akár milliós összegekre gondolnak, amikor a köldökzsinórvér tárolásáról van szó. Az árak mindenhol különböznek, a KRIO Intézet éves és hosszú távú - öt-, tíz- és húszéves - tárolást is kínál, emellett lehetőség van részletfizetésre és egészségpénztári elszámolásra.

Az Intézet négyféle csomagot ajánl a szülőknek, attól függően tudnak választani, milyen mintákat szeretnének tároltatni. Az online Ajánlatkalkulátorban kiszámolhatják, hogy a köldökzsinórvérben található őssejtek feldolgozást és éves tárolását tartalmazó csomag már 99 000 forinttól elérhető, és egy köldökzsinórvér csomag tárolási díja évi 21 000 Ft.

Ezt is szeretjük