A Kaposi-szarkóma tünetei és kezelése

A betegség, amelyet egy magyar orvos fedezett fel, a legtöbb ember számára ismeretlen, pedig akár halálos kimenetelű is lehet.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A betegséget Kaposi Mór írta le 1872-ben: az elnevezés a kar és a láb bőrén előforduló több gócú, éreredetű rosszindulatú tumort takarja. Ez a viszonylag ritka betegség a 19. század végén főleg a mediterrán vidéken és Kelet-Európa területén élő, illetve zsidó származású egyéneknél volt megfigyelhető. A betegség kialakulásának oka nem teljesen ismert, de az eddigi vizsgálatok és kutatások azt bizonyítják, hogy a daganat a bőr ereit bélelő laphámsejtekből alakul ki, de az, hogy ezek ér- vagy nyirokér eredetűek-e, még nem tisztázódott.

1837 októberében Kaposváron született Kohn Mór, aki később Kaposi Mór néven vált Európa-szerte ismert orvossá.
Az 1850-es évek második felében a bécsi orvosi karon diplomázott. "A bőrgyógyászat és a szifilisz" című habilitációs munkája pedig 1866-ban a hírnevet is meghozta számára. A munkája iránti elismerést példázza, hogy 38 éves korában a bécsi egyetem professzori állást ajánlott fel neki, valamint néhány évvel később a bécsi közkórház bőrgyógyászati osztályának vezetőjévé nevezték ki. Az orvos 1902. március 6-án hunyt el Bécsben.

Milyen fajtái vannak?

A Kaposi-szarkómának ma négy formája ismert. A Kaposi Mór által leírt kórképet klasszikus típusnak nevezik, amely idős férfiak betegsége. Igen ritka, rendszerint lokalizált formában lép fel a Földközi-tenger környéki idős emberek esetében. Második formája az afrikai típus, amely sötétbőrű, afrikai fiatalemberek és gyermekek körében fordul elő. A harmadik forma a szervátültetésen átesett, immunszupprimált, azaz legyengült immunrendszerű betegekben alakul ki. A betegség negyedik formája az AIDS-hez társul: körülbelül 17 ezer HIV-fertőzésre esik egy Kaposi-szarkómás megbetegedés.

A betegség tünetei

  • A betegség első stádiumában vörös foltok jelennek meg a bőrön, melyeket tágult, szabálytalan alakú véredények alkotnak.
  • A betegség második stádiumában a bőrelváltozások elterjednek, két vagy több anatómiai régióban is megjelennek, és számuk egy régióban meghaladja a tizet.

  • A harmadik vagy zsigeri stádiumban a nyirokcsomók, a gyomor-bél traktus és a tüdő válik érintetté.
  • A negyedik stádiumban bekövetkezik a bőr és a zsigerek daganatos beszűrődése. Előfordul, hogy a beteg különböző elváltozásai más-más stádiumban vannak.

A betegség gyorsan szóródik, azaz az egész szervezetre kiterjed. A bőrön kívül leggyakrabban a gyomor-bél traktus, a nyirokcsomók, a tüdő és a lép érintett. A Kaposi-szarkóma legsúlyosabb szövődménye a daganatszövetből eredő, sokszor halálos kimenetelű vérzés.

A Kaposi-szarkóma kezelése

A lassan előrehaladó betegség kezelése lényegében tüneti. A fájdalmatlan felszínes bőrelváltozások megfagyaszthatók, lézerrel vagy elektronsugárzással kezelhetők. A sejtpusztulással járó szövetsérülések az alkalmazott kezelés hatására elhalványodnak és ellapulnak. Sugárkezelést a jól hozzáférhető, továbbá térszűkítő folyamatok esetén végeznek. Lézersebészeti módszereket leginkább a szájüreg és a garat elváltozásainál alkalmaznak.

A Kaposi-szarkóma klasszikus formájára a betegség rendkívül lassú lefolyása jellemző, és mivel a belső szerveket, a zsigereket nem érinti, a betegek életkilátásai rendszerint jónak mondhatók.

A cikk megírásában Dr. Szecsődy Ágnes és Dr. Farkas Péter a Patika Magazinban publikált írása szolgált segítségül.

OLVASD EL EZT IS!

legkoondicionalo
  • légkondicionáló
  • tünetek és betegségek

3 súlyos betegség, amit a légkondicionáló okoz

csipkes felso  nagy
  • gyógynövény
  • tünetek és betegségek

Hasi görcsök, puffadás, székrekedés

Ezt is szeretjük