Akár 200 évig is élhet az ember? 5 tudós véleménye a hosszú életről
Akarnál kétszáz évig élni? És az idők végezetéig?

Ez is érdekelhet

Télen-nyáron nélkülözhetetlen bulikellék: megtehetsz bármit, mert nem érzel semmit (x)

A szabadban töltött idő egészségre gyakorolt pozitív hatása minden multivitaminnál többet ér (x)

Meglepő fellépést vállalt Mező Misi: közel 600 fiatal énekelt vele (x)

7 dolog, ami károsítja, és ami védi az idegeinket (x)

beauty and style

Gyorsabban nő, és erősebb lesz a hajad, ha odafigyelsz erre: 6 egyszerű tipp a dúsabb frizuráért »

Azt hitték, megszaladt a Photoshop a Balmain reklámjában: pedig ennél nagyobb csavar van benne »

Álomszép esküvői ruhák 2019-re: vad tájak inspirálták a magyar tervezőt »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Az öregedés természetes folyamat, melynek lényege, hogy a sejtekben károsodások, hibák halmozódnak fel, amik idővel a szervezet működésének leállását okozzák.

Az emberiséget mindig is foglalkoztatta, hogyan lassítható, illetve állítható le ez a mechanizmus, meddig tarthat az emberi élet.

Christoph Wilhelm Hufeland

Kétszáz évig is élhetünk

A 18-19. század fordulóján élő fizikus, Christoph Wilhelm Hufeland úgy gondolta, ha az ember túléli a veszélyes, gyerekkori betegségeket - himlőt, kanyarót, rubeolát -, az életkor kétszáz évig tolható ki. Ennek elérésének titkát egyfelől a génekben látta, másfelől a tiszta levegőben, az egészséges, rostban gazdag táplálkozásban, a jó alvásban, továbbá az élethosszig tartó fizikai és mentális aktivitásban.

James Vaupel

Az öregedéskutatással, biodemográfiával foglalkozó tudós, a németországi Max Planck Intézet kutató laboratóriumának vezetője, James Vaupel nagyrészt egyetért Christoph Wilhelm Hufelanddal. A következőt nyilatkozta korábban a BBC-nek:

- A várható élettartam két és fél évvel növekszik minden egyes évtizedben. Ez századonként plusz 25 évet jelent.

Tízszeresére nő a száz év felettiek száma

Az elmúlt száz esztendőben elsősorban az orvostudomány és a közegészségügy fejlődésének, valamint a jobb életszínvonalnak köszönhetően - hiszen a genetika nem sokat változik ennyi idő alatt - jelentősen csökkent a csecsemőhalandóság, miközben az emberi élet hossza egyre inkább kitolódott. Az előrejelzések szerint 2010 és 2050 között a tízszeresére nő a világon élő száz év felettiek száma. Korábbi cikkünkben megnézheted, hogy jelenleg mennyi a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon és Európában.

Elizabeth H. Blackburn, Carol W. Greider, Jack W. Szostak

Nem kizárt az örök élet

2009-ben Elizabeth H. Blackburn - Kaliforniai Egyetem -, Carol W. Greider - Johns Hopkins Egyetem -, Jack W. Szostak - Harvard Egyetem - megosztva kaptak orvosi-élettani Nobel-díjat a telomerek és a telomeráz enzim felfedezéséért. A telomerek vagy telomérák olyan több ezerszer ismétlődő szakaszok, amelyek a kromoszómát alkotó DNS-ek végén helyezkednek el, és megvédik azt a károsodástól, pusztulástól. Lényegében a telomerek határozzák meg a sejtek, és így az egész ember élettartamát.

Az emberi sejtek nagyjából 50 osztódásra képesek - kivételt képeznek a nem osztódó idegsejtek -, ezután már a DNS jelentős károsodást szenved. A telomérák nélküli kromoszómákat semmi sem védi a károsodástól, azok egymással összekapcsolódhatnak, aminek következménye eredménytelen sejtosztódás. Ha sikerülne folyamatosan biztosítani a telomerák szintjét a szervezetben, a kutatók szerint elméletileg örök életűek is lehetnénk. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogyan növelhető a telomeráz enzim aktivitási szintje, lassítva ezáltal a sejtek öregedését.

Ezt is szeretjük