Hörghurut elleni antibiotikum is van a Duna vizében: veszélyes lehet az emberre?
Hétféle antibiotikumot találtak a Duna vizében, ami az emberiségre is hatással lehet.

duna-vize
Ez is érdekelhet

Üde illatokkal a kánikula ellen (x)

Így töltsd fel a nyári energiakészleteket! (x)

UB40 a VeszprémFesten! (x)

Csodaszer helyett tudomány: így maradhat 60 felett is rugalmas az arcbőr (x)

Konzervzöldség a konyhatitok nyitja? (x)

beauty and style

Hatékonyabb, mint a citromos víz: ezt idd, ha lassú az anyagcseréd »

5 szupernőies frizura Palvin Barbitól: a félhosszú fazon és a retró göndörség is jól áll neki »

Még a retró fürdőruha is észbontóan dögös rajta: a plus size modell felkészült a nyárra »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A közelmúltban 72 ország folyóinak antibiotikum-szennyezettségéről indult átfogó vizsgálat a Yorki Egyetemen, melynek eredményeiből arra is fény derült, hogy a Duna Európa legszennyezettebb folyója, ám többek közt a brit Temze sincs sokkal jobb helyzetben.

A Duna vizéből az ausztriai szakaszon vettek mintát, és abból összességében hét antibiotikum jelenlétét is kimutatták, köztük a légúti fertőzések, a tüdőgyulladás és a hörghurut kezelésére használt klaritromicin nevű anyagot.

Veszélyes-e az emberre?

William Gaze, az Exeteri Egyetem mikrobiológiai ökológus professzora elmondta: az antibiotikum-szennyezés legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy elősegíti a gyógyszerekkel szembeni rezisztencia kialakulását, így azok egyre inkább hatástalanná válnak az emberek számára.

Az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedése globális egészségügyi vészhelyzetet teremt, mely 2050-ig akár 10 millió ember halálát is okozhatja az ENSZ közlései szerint.

Noha a világban sok helyen súlyos adatokkal találkoztak, Európában is a folyók 8%-ában veszélyesen magas volt az antibiotikum-származékok szintje, a Temze és mellékfolyói öt antibiotikummal voltak szennyezettek, többek közt a bőr- és húgyúti fertőzésekre használt ciprofloxacin nevű szer mutatott a biztonságos szintnél háromszor magasabb értéket.

Nagy bajban Európa vizei

Az MTI sajtóértesülései szerint Verő György, a WWF projektvezetője az M1 és a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című közös műsorában reagált a kutatás hírére. 

Verő ugyancsak elmondta, hogy az antibiotikumok jelenléte a vizek mikroorganizmusaiban rezisztenciát alakíthat ki, ami különböző súlyos kockázatokkal jár, így akár humán egészségügyi problémákat is okozhat, és kihat a természetben élő állatok populációjára.

A cikk az ajánló után folytatódik

A szakértő azt is hozzátette, hogy a vizsgálat során kimutatott mennyiségek kicsik, és ausztriai mintavételi helyekről származnak, ezért a fürdőzők közvetlen veszélynek nincsenek kitéve. 

Európa és a világ folyóinak gyakran drasztikus szabályozásai azonban egy újabb súlyos problémát, a vizekhez köthető élőhelyek visszaszorulását, a biológiai sokféleség megszűnését eredményezik, a területek vízellátásának romlása pedig a mezőgazdasági termelést is visszaveti.

A WWF szakértője rámutatott arra a súlyos tényre, hogy az Európai Unió Víz Keretirányelve, mely 2027-re jó állapotú folyókat vetített előre, komoly veszélyben van.

Hogyan kerül gyógyszer a vízbe?

A Fővárosi Vízművek Zrt. tájékoztatója szerint a gyógyszermaradványok elsődleges forrása az ember, a beszedett szerek egy része változatlan formában kiürül az emberi szervezetből, a szennyvizeken keresztül pedig bejuthatnak a felszíni vizekbe is, de az állati trágya, a gyógyszergyárak és a kidobott készítmények is növelhetik a mennyiséget a felszíni vizekben.

Annyi bizonyos, hogy égető szükség lenne szakmai vizsgálatokon alapuló előrejelzésekre arról, hogy a szennyezettség milyen hatással lehet a jövőben a Duna élővilágára nézve, és arról, hogy mindez miként befolyásolja az ivóvízháztartást és a kiválónak minősített fürdővizek valódi állapotát.

Habár többek között a glifozát nevű gyomirtószer esetleges jelenlétét január óta már kötelező vizsgálni az ivóvízben, az antibiotikumok és gyógyszergyári vegyi anyagok maradványának vizsgálatát egyelőre nem írja elő jogszabály. Pedig a nagy szennyvízterhelésnek kitett felszíni vizekből, illetve a parti szűrésű, folyamparti kavicságyból is származik ivóvíz.

A természetes vizek antibiotikum- és gyógyszerszennyezettsége súlyos probléma, ezért megkértük a Nemzeti Népegészségügyi Központot, hogy foglaljon állást a vízhelyzet ügyében a strandok és az ivóvíz minőségét illetően és a bevizsgáltatás lehetőségeiről, ám megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Annak megérkezése után frissítjük a cikket.

Ólom az ivóvízben

Az ivóvízben nehézfémek is jelen lehetnek, ám ez a Nemzeti Népegészségügyi Központnál ingyenesen bevizsgáltatható.

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük