Bár az életmóddal számos betegség kialakulásának kockázata nagyban csökkenthető, a genetika is meghatározhatja, ki milyen megbetegedésre hajlamos. A tudomány jelen állása szerint a genetikai tesztek a rák mellett már az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór valószínűségét is ki tudják mutatni.

A DNS ugyanis meghatározhatja a tápanyagfelvétel teljesítményét, az omega-3 zsírsav akadályozott felvétele például az Alzheimer-kór kockázatát növeli meg, de más súlyos betegségek is kötődhetnek a génekhez.

A genetikai vizsgálatok lehetőségei egyre bővülnek, miközben a páciensek tudatossága is nő: szerencsére egyre többen kíváncsiak arra, hogy a szülői-nagyszülői betegségek öröklődtek-e szervezetükben, ami akár életet is menthet. 

Szívbetegségek

A szív- és keringési rendellenességek vezető halálokoknak számítanak világszerte. Bár a helyes életmóddal jelentősen csökkenthető a megbetegedések kockázata, a The New England Journal of Medicine című szaklapban publikált tanulmány szerint a gének is növelhetik a szívbetegségek kockázatát.

Az 55 ezer résztvevővel készült, 2016-os kutatás közel ötven különböző DNS-markert talált a koszorúér-betegségre. Az életmódváltás természetesen még nagyobb hangsúlyt kap a leginkább veszélyeztetett csoport esetében: az egészséges életmód - így a dohányzásról való leszokás, az egészséges testsúly, a rendszeres mozgás és a tudatos étkezés - 50%-kal csökkentette a betegség kockázatát.

Bélpolipok

A bélpolipok kialakulása sem csak családtörténet függvénye, de fiatalabb korban nagy szerepe van benne a genetikának. Átlagosan ötből egy érintett családjában előfordult már adenomatózus polip, vastag- vagy végbélrák az American Cancer Society szerint.

Mivel az adenomatózus polip rosszindulatú elfajulásra hajlamos, elsőfokú rokonnál ismert jelen vagy múltbeli megbetegedés esetén fokozottan figyelni kell, és legalább ötévente szükséges részt venni szűrővizsgálatokon, ötven év alatt is.

Lisztérzékenység

A teljes gluténmentes diétát nem feltétlenül kell mindenkinek követnie, de cöliákia esetén kiemelten fontos. Az intoleranciától eltérően ez nem egy egyszerű emésztési probléma, a betegség esetén a gluténfogyasztás hosszabb távon súlyos sérülést okoz a vékonybél bolyhaiban. 

A Celiac Disease Foundation szerint a lisztérzékenység is összefüggésben lehet a genetikával. Az érintettek testvéreinek átlagosan több mint 10%-ában kialakul a felszívódászavar. A gének jelenléte ugyan nem feltétlenül jelent betegséget, de mindenképp indokolt felkeresni a gasztroenterológus szakorvost, különösen, ha a cöliákia tüneteit, többek között hasi fájdalmat, súlycsökkenést, hasmenést tapasztalsz.