5 dolog, ami alacsony D-vitamin-szinthez vezethet, de sokan nem is tudják: a testalkat is számít

A szervezet megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen a D-vitamin, amit az őszi és téli hónapokban a napfényes órák számának csökkenése miatt pótolni kell. Enélkül a magyar lakosság jelentős része vitaminhiányos lenne, felnőttek számára az ajánlás ilyenkor napi 2000 nemzetközi egység. 

A D-vitamin támogatja az immunrendszert, hozzájárul a csontok épségének megőrzéséhez, befolyásolja a vérnyomást és a hormonrendszer működését is. Hiányában nő a csontlágyulás, a cukorbetegség, a depresszió rizikója, csökken a termékenység, a szervezet kevésbé ellenálló a fertőzésekkel szemben. A D-vitamin szintjét több dolog is befolyásolhatja, egyebek mellett az életkor és a testsúly is. 

Alacsony D-vitamin-szint okai

A D-vitamin csak kis mennyiségben juttatható be táplálkozás útján a szervezetbe, ám maga a test is előállítja fény hatására az anyagot egy összetett folyamat során. Ahhoz, hogy elnyerje biológiailag hasznosítható formáját, a májra és a vesékre is szükség van. A D-vitamin szintjére több olyan dolog is hatással van, amire a legtöbben talán nem is gondolnának. Gyanú esetén érdemes megnézetni a szintet, a hiány megállapításához a vér aktív D-vitamin-szintjét (25-hydroxi-D vitamin) nézik, 50 mmol/l alatt hiányról, 50-75 mmol/l között enyhe hiányról lehet beszélni.

Testsúly

Az elhízás összefüggésbe hozható az alacsonyabb D-vitamin-szinttel, a normális értékek megőrzéséhez a túlsúllyal élőknek olykor magasabb dózisra van szükségük a pótlás során - erről szakemberrel kell egyeztetni. A Cleveland Clinic szerint 30 feletti BMI esetén már fennállhat a probléma, érdemes rá gondolni. 

Életkor

Idősebb korban a szervezet kevésbé hatékonyan álltja elő a D-vitamint, a bőr D-vitamin-termelő képessége az életkor előrehaladtával csökken. 65 év felett már nagyobb az alacsony értékek kockázata. 

A bélrendszer egészsége

A táplálékkal vagy étrend-kiegészítő útján bejuttatott D-vitamin a vékonybél közvetlenül a gyomor utáni szakaszán szívódik fel. Itt számos dolog befolyásolhatja a folyamat hatékonyságát, a gyomornedvek, a májból származó epe, a bélfal épsége mind számítanak. A bélrendszert és emésztést befolyásoló állapotok, betegségek, így például a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, a Crohn-betegség, a cisztás fibrózis és a gluténérzékenység ronthatják a vitamin felszívódását. 

A máj és a vesék állapota

Bizonyos máj- és vesebetegségek csökkentik azoknak az enzimeknek a mennyiségét, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a D-vitamin a szervezet számára használható formájúvá alakuljon. Így az enzimek hiánya az aktív D-vitamin nem megfelelő szintjéhez vezet a szervezetben. 

Lakóhely

A lakóhely több szempontból is szerepet játszhat a D-vitamin-szintek alakulásában. Nem mindegy például, hogy az adott területen mennyi a napos órák száma, milyen a napfény beesési szöge. Ezenkívül pedig még a légszennyezettség mértéke is számít, mivel a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkező, a levegőbe jutó szénrészecskék szétszórják és elnyelik az UVB-sugarakat. 

A szakemberek javaslata szerint októbertől márciusig mindenkinek érdemes a vitamin pótlásáról gondoskodnia. Bár a D-vitamin zsírban oldódó, így túladagolható, ez ritkán fordul elő. Azoknak, akiknél a fenti szempontok alapján fennállhat a hiány, érdemes ellenőriztetniük a szintet. 

A D-vitamin-hiány 5 árulkodó jele

A jelek korántsem egyértelműek, gyakori, hogy csak a laborvizsgálat során derül fény a problémára, az érintett pedig nem tapasztalt különösebben jelentős eltérést vagy panaszt.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• d-vitamin
• vitaminhiány
• túlsúly
• máj
• vese
• Életmód