3 adat a laborleletben, ami gyulladásra utal: segítünk értelmezni az eredményt
Eddig nem voltál tisztában vele, mihez is kezdhetnél a vérsejtsüllyedéseddel? Most kiderül, mit jelez a leleten.

beauty and style
Top olvasott cikkek

Ha próbáltál már egészségügyi előképzettség nélkül laborleletet tanulmányozni, tudod, hogy az adatok értelmezése során könnyen belezavarodhatsz a különféle hieroglifákba. Cikkünkben próbálunk egy kicsit segíteni abban, hogy könnyebben menjen a laboreredmények átlátása. Természetesen a végső megfejtés az orvosodra vár, de addig is íme, néhány adat, ami a szervezeten belül kialakult gyulladásra hívja fel a figyelmet.

Vérsejtsüllyedés

A gyulladásos folyamatok felderítésének legismertebb módszere vérsejtsüllyedési sebesség - vss - meghatározása. Egyes laborokban vérsejtsüllyedési reakciónak - vsr - is nevezik a módszert. Minden vérvizsgálat során rutinszerűen elvégzik.

Magas vérsejtsüllyedés: gyulladás a szervezetben

Az alvadásgátolt vénás vért üvegcsőbe teszik. Ezután a szilárd alkotók - sejtek - lassanként leülepednek. Döntő jelentőségű, hogy ez milyen gyorsan történik. Ha a szervezetben gyulladásos folyamatok zajlanak, olyan fehérjék keletkeznek, melyektől összecsapzódnak a vérsejtek, és gyorsabban süllyednek. 

A süllyedés sebességéből következtetni lehet a háttérben álló betegségekre - a zavar jellegére és helyére viszont nem. A vérsejtsüllyedés ideális körülmények között 1-20 mm/h között van. Ha ennél magasabb értéket mutat a lelet, az akut, illetve krónikus gyulladásra utal: ez a vérszegénységtől kezdve a vese- vagy májbetegségekig számtalan problémára hívhatja fel a figyelmet.

Megváltoztathatják az eredményt

Sok tényező megváltoztathatja a vérsejtek süllyedésének sebességét, így például az fogamzásgátló tablettáktól, a heparintól - alvadásgátló anyag - és a koleszterinbombáktól - például a sajtburgertől - gyorsabban süllyednek a vérsejtek. Az acetil-szalicilsav - aszpirin -, a kortizon vagy a reumagyógyszerek viszont csökkentik a süllyedés sebességét.

Mi utal még gyulladásra?

Magas fibrinogénszint

A májban és a csontvelőben képződő fibrinogén a vérerek sérüléseit tömítő tapasz, a vérlemezkék alapanyaga. A vérben mért szintje elárulja, hogy megélénkültek-e a vérben az alvadási folyamatok - tehát a vérzések is: ez történik krónikus gyulladásos betegségek esetén is. A fibrinogén referenciatartománya: 1,8-3,5 g/l a vérplazmában.

Alacsony eritrocita, azaz vörösvérsejtszám

Több mint 30 billió, a csontvelőben képződő vörösvérsejt kering ereidben. Előállításuk építőkövei mindenekelőtt a B12-vitamin, a folsav és a vas. A vörösvérsejtek az artériákon át oxigént szállítnak a sejtekhez, és a vénákon át távolítják el a mérgező szén-dioxidot. Az alacsony eritrocitaszám elsősorban vérszegénységre utalhat, de krónikus gyulladásra is felhívhatja a figyelmet. Nők esetében az eritrocitaszám referenciatartománya: 4,1-5,1 millió/µl.

Cikkünk Dr. Hans Peter Seelig és Marion Meiners Laborleletek című könyve alapján készült.

A laborvizsgálatok nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a modern gyógyászatban. A vérkép-és vizeletleletek minden fontos laborértékét megtalálhatod ebben a könyvben, világos magyarázattal. Megtudhatod, mely értékek normálisak, és hogy az azoktól való eltérések milyen élettani folyamatokra utalnak. A panaszokhoz társuló, megváltozott laborértékeken alkalmasint te magad is segíthetsz . A kötetben otthon végezhető vizsgálatokat is találsz: megtudhatod, milyen tesztek léteznek, kinek hasznosak, mennyire megbízhatóak, és fény derül a laborleletek gyakoribb rövidítéseinek jelentésére is.

Kiadja: Holló és Társa.
Ára: 1 980 forint.
A könyvet itt rendelheted meg.
Ezt is szeretjük