10 dolog, amit mindennap használsz, de évszázadok alatt sem bomlik le: nem mindegy, hova dobod ki őket
Nap mint nap használod, de vajon tudod, hogy mennyi idő alatt bomlik le?

mókus arcmaszk
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A hulladékkezelés kérdése világszerte óriási problémát jelent. A fogyasztói társadalom, ami újabb és újabb termékek megvételére és a meguntak vagy meghibásodottak kidobására, cseréjére buzdít, jókora szerepet játszik abban, hogy alig van a Földnek olyan pontja, ahol nem gyűlt össze jókora mennyiségű szemét. A szennyezés jelen van az erdők sűrűjében, a legmagasabb hegycsúcsok környékén, például a Mount Everesten és az óceánok mélyén is.

Természetesen a fogyasztó felelőssége sem becsülhető le: a szemetelés sajnos még ma is, minden figyelmeztetés ellenére lépten-nyomon tetten érhető, és nemcsak vizuálisan bántó, hanem az élővilágra és a környezetre is kifejezetten káros. A környezetszennyezés visszaszorításában, a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, a hulladékkelezés javításában az egyén szintjén megtett, a nagy egészhez viszonyítva apró lépéseknek tűnő, valójában viszont összeadódó kezdeményezések, vállalások is segítenek. 

Így károsítja a környezetet a szemetelés

Vannak, akik kihelyezett hulladékgyűjtők hiányában vagy puszta kényelmességből, nemtörődömségből eldobják az éppen a kezük ügyébe kerülő szemetüket, legyen szó például kiüresedett palackról, cigicsikkről vagy arcmaszkról. Talán még ennél is nagyobb gondot jelent az illegális szemétlerakás kérdése, hiába jár adott esetben pénzbírsággal a gyakorlat, a települések határában, erdőszéleken, utak mellett egyre-másra kifejezetten tájidegen látványt nyújtó, környezetszennyező és közegészségügyi kockázatokat is rejtő kupacokkal találkozhat az ember. 

Az így eldobált hulladékok szennyezik a talajvizet, elősegítik a rágcsálók és a rovarok elterjedését, bekerülhetnek a természetes vizeinkbe és a táplálékláncba is. Ráadásul a legtöbb esetben, ha nem sikerül begyűjteni őket, hiába is várnánk az eltűnésüket, ugyanis a lebomlásuk beláthatatlanul sokáig tarthat, olykor akár az évmilliókat is elérheti. Annak tudatosítása, hogy nagyságrendileg mégis mekkora időtartamra lehet számítani, már csak azért is hasznos, mert talán vannak, akiknek a szemeteléstől, illetve a túlzott vásárlástól is visszatartó erő lehet. A lebomlónak nevezett anyagok, például a lebomló zacskó nem tűnik el a föld felszínéről, csupán idővel apró darabokra, mikroműanyagokra esik. A biológiailag lebomló anyagoknak pedig speciális körülményekre, például különböző mikroorganizmusokra és napfényre van szükségük a bomláshoz.

Üveg

Az üveg kedvelt helyettesítője a műanyagnak egyebek mellett a palackozott italok esetében, és befőttesüvegben is számos élelmiszert kapni. Ez azért is jó, mert az üveg a szelektív hulladékgyűjtést követően teljesen, minőségromlás nélkül, a végtelenségig újrahasznosítható, ehhez a legkörnyezetkímélőbb módszer az olvasztás. Mi történik viszont akkor, ha az üveghulladék a természetben köt ki? Az üveg lebomlási idejét általában 1-2 millió évben szokták meghatározni, de lebomlás helyett pontosabb lenne az anyag csiszolódásáról, aprózódásáról beszélni. Az üvegnél tehát kifejezetten lényeges és hasznos, hogy lehetőség szerint szelektíven gyűjtsék a háztartások. 

Hungarocell

A polisztirol habosított formája a kőolaj felhasználásával létrehozott hungarocell, ami a legáltalánosabban használt szigetelőanyag. Nem bomlik le, egyes szakértők viszont 500 évre teszik a megsemmisülését, míg mások 1 millió évben határozzák azt meg. Extrém magas hőmérsékleten, speciális körülmények között elégethető. Olykor polisztirolt használnak az étkezdékben az elviteles habdobozokhoz, illetve sérülékeny tárgyak házhoz szállítása során térkitöltőként is.

Tisztasági betétek, tamponok

A menstruációs termékek nem újrahasznosíthatók, viszont kikerülhetetlenek. Bár a környezet szempontjából kíméletesebb opciót jelent a menstruációs tölcsér, attól sokan ódzkodnak, bizonyos élethelyzetekben nem is kényelmes vagy megoldható a használata. A betétek, tamponok jellemzően műanyag csomagolásban érkeznek, utóbbiak napjainkban már olykor műanyag applikátorral is rendelkeznek a higiénikus felhelyezés miatt, illetve egyes termékek még a nedvszívó részükben is tartalmaznak némi műanyagot. A szakemberek szerint legalább 500 év szükséges a lebomlásukhoz. 

Műanyag palack

A talán leggyakrabban eldobált szemétféleség a műanyag palack, ami sajnálatos módon a leghosszabb lebomlási idővel rendelkezők közé is tartozik egyben: a becslések szerint mintegy 450 évre van hozzá szükség. A műanyagszennyezés az egyik legsürgetőbb és sajnos továbbra is növekvő tendenciát mutató környezetszennyezési probléma. A vizekbe és a földbe jutó műanyaghulladék nemcsak az állatvilágra nézve veszélyes, hanem a táplálkozáson keresztül az emberek egészségére is. Megdöbbentő adat, hogy évente legalább 8 millió tonna műanyag kerül a világ tengereibe, óceánjaiba. 

Eldobható pelenka

Az eldobható pelenkának már van egy egyre elterjedtebb alternatívája, a mosható pelenka, ez azonban több tervezést és munkát igényel a szülőktől, így vannak, akik nem szívesen vállalkoznának a használatára. Ugyanakkor az eldobható változattal, ami még csak nem is újrahasznosítható, rengeteg szemét keletkezik. Gondoljunk csak bele: a becslések szerint egy csecsemő az első életévében akár 2500 pelenkát is igényelhet. Mindehhez mérten ijesztő, hogy a pelenka lebomlási idejét 500 év körülire saccolják a szakemberek. A keletkező hulladékmennyiség mellett a gyártás során alkalmazott káros kemikáliák is környezetkárosító tényezők. A gyártók folyamatosan kísérleteznek a rövidebb idő alatt lebomló, természetesebb anyagokból készülő opciókkal.

Alumíniumdobozok

Az alumíniumdobozokhoz, így például az üdítő- és energiaitalok, valamint a sörök dobozához, illetve az alumínium konzervdobozok eltűnéséhez is több évszázadra, 200-500 évre lehet szükség. A bomlási folyamatok körülbelül 50-100 év körül kezdődnek csak meg. Az alumínium az üveghez hasonlóan rendkívül jól újrahasznosítható, így a cél a már megvásárolt, kiürült dobozok esetében a szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás lenne. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Kávékapszula

A műanyag és alumínium kombinációjából készülő kávékapszulák biológiai úton nem lebomló objektumok. A hulladéklerakókban 150-500 év kell körülbelül ahhoz, hogy megsemmisüljenek. Szerencsére ma már egyre több gyártó foglalkozik az újrahasznosítással és megjelentek a piacon a komposztálható termékek is. 

Cigarettacsikk

Az eldobált cigarettacsikk az egyik legelterjedtebb ember okozta szennyező anyag. Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a dohánytermékek szűrői is papírból készülnek, így könnyen lebomlanak a természetben. A szűrők anyaga a cellulóz-acetát, egy módosított cellulózból készült bioműanyag. Ez a hagyományos petrolkémiai műanyagokhoz képest ugyan rövidebb idő alatt lebomlik, de a filterek így is nagy mértékben hozzájárulnak a világszerte tapasztalható mikroműanyag-szennyezéshez. A városokban és a kedvelt kirándulóhelyeken is sok eldobált cigarettacsikkel találkozhat a járókelő. Az eldobott csikkekben marad némi nikotin, és kifejezetten alacsony mennyiségben ugyan, de nehézfémek is a környezetbe jutnak belőle.

Annak ellenére, hogy a cigarettacsikk nem minősül veszélyes hulladéknak, a használóknak tartózkodniuk kéne a szemeteléstől. A tengerekbe, óceánokba jutó csikkek a lenyelés és a kioldódó anyagok révén veszélyeztethetik az állatvilágot. A csikkek lebomlási ideje nagyban függ a környezettől, 3 hónaptól 15 évig terjedhet. Bár sokan megfelelően kezelik és helyezik el a dohányzással keletkező csikkeket, így is túl sok hulladék kerül a környezetbe. A szemetelés megszüntetésének leginkább fenntartható módja a megelőzés – legyen szó károsanyag-kibocsátásról vagy hulladékkezelésről. Fontos tehát, hogy a dohányzók tartózkodjanak attól, hogy szemeteljenek, ehelyett a csikkeket a kommunális hulladékkal együtt megfelelő hulladékgyűjtőkbe gyűjtsék.

Egyszer használatos arcmaszk

A koronavírus-járvány miatt az arcmaszkok a mindennapjaink szerves részét jelentik. A pandémia kezdete óta számos szívszorító fotó látott napvilágot arról, hogy az eldobált egyszer használatos maszkok nem ritkán a természetben végzik, ellepve a tengerpartokat, felhalmozódva a vizekben. Nemcsak vizuális szennyezést okoznak, hanem egyenesen veszélyesek is az élővilágra nézve. A nem újrahasznosítható műanyagot vékony rétegben tartalmazó maszkok becsült lebomlási ideje 450 év

Elem, akkumulátor

A használt elemek és akkumulátorok a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok közé sorolandók. Megsérülve tűzveszélyesek, ha pedig a kommunális szemétbe dobják őket és a szeméttelepre vagy illegális szemétlerakóba kerülnek, az esővíz kimossa belőlük a nehézfémeket, például az ólmot, a kadmiumot és a higanyt, ami súlyosan szennyezi a talajt és a táplálékláncba is bekerül. Magyarországon az elemekben található higany mennyisége szerencsére korlátozva van. A külső fém borítás idővel, több mint száz év alatt lebomlik. Az egyszer használatos elemeket és az akkumulátorokat az arra kijelölt gyűjtőhelyeken kell leadni!

Összegezve kijelenthető, hogy az elsődleges cél a keletkező hulladékmennyiség csökkentése lenne a fogyasztás visszaszorításán keresztül, de hasonlóan lényeges az is, hogy mindenki éljen a szelektív hulladékgyűjtés adta lehetőségekkel, valamint tisztelje annyira a természetet, hogy tartózkodjon az élővilágot, benne az embereket is súlyosan veszélyeztető szemeteléstől. 

A cikk a Femina és a Philip Morris Magyarország Kft. együttműködésével létrejött, társadalmi felvilágosítást szolgáló tájékoztatás.

A szelektív hulladékgyűjtés kérdései

A szelektív hulladékgyűjtés sajnos messze nem mondható általánosnak a lakosság körében, noha a hulladékok jó része olyan anyagból készül, ami újrahasznosítható lenne, azáltal pedig jóval kevesebb szennyezés érné Földünket.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük