Napóleonnak még császárkorában is megmondta a mamája, hogy mit csináljon

Olümpiasz (Kr. e. 375-316)

Nagy Sándor anyját hatalmaskodó és szenvedélyes személyiségnek tartották. Olümpiasz fiával együtt önkéntes száműzetésbe vonult, miután II Philipposz új feleséget vett maga mellé. Az uralkodó halála után az új feleséget és újszülött gyermekét meggyilkoltatta, hogy fia legyen az örökös. Fia halála után pedig unokájának szerette volna biztosítani a birodalom trónját, de a háborúskodás során kivégezték.

Szilágyi Erzsébet (1410-1483)

Mátyás király édesanyja fontos történelmi szerepet játszott, kortársai hős asszonynak - mulier heroica - nevezték. Ha családtagjai bajba kerültek, a Hunyadi-ház vagyonát bőkezűen felhasználva pénzzel és fegyveres erőkkel igyekezett a segítségükre lenni, így alkupozícióba került a királlyal is. Mátyás szabadon bocsátásáért hatalmas összeget fizetett Podjebrád Györgynek, és fia megválasztásáért is komoly lépéseket tett. Mátyás uralkodása alatt nagy megbecsülésben és nyugalomban élt Óbudán és Vajdahunyadon. A vajdahunyadi vár jelentős részét ő építtette. Fia a Magyarország királynéja címmel illette édesanyját.

Lorántffy Zsuzsanna (1600 körül-1660)

II. Rákóczi György erdélyi fejedelem édesanyjának élete a török hódoltság alatt, a szétszakított országban nem volt könnyű. Az örökösnő művelt volt, és hatalmas vagyonnal rendelkezett. Öt gyermeke közül csak ketten érték meg a felnőttkort, György és Zsigmond. Gyermekeit gondos nevelésben részesítette. Megözvegyülése után igazi erdélyi nagyasszonyként támogatta az oktatást, sőt két egyházi témájú idézetgyűjteménye is megjelent, ami egy nőtől akkoriban igencsak szokatlan volt. 1650-ben a kor legnagyobb pedagógusát, Comeniust ő hívta Sárospatakra. A legenda szerint tokaji birtokán, véletlenül, született meg az aszúbor.

Zrínyi Ilona (1643-1703)

II. Rákóczi Ferenc édesanyja maga is a magyar történelem egyik hőse. Katolikus hite ellenére erősen Habsburg-ellenes volt, részt vett a kuruc felkelés szervezésében, anyagilag támogatta a harcokat. 1685-től több mint két évig védte Munkács várát Antonio Caraffa seregeinek ostroma ellen. Bár Buda visszafoglalása után kénytelen volt feladni Munkácsot, elérte, hogy a várvédők amnesztiát kapjanak, a Rákóczi-utódok pedig megtarthassák vagyonukat. Bécsbe kellett menniük, gyermekeit elválasztották tőle. II. Rákóczi Ferencet soha többé nem láthatta, és a neki írt búcsúlevelét sem kapta meg fia. Második férjével, Thököly Imrével száműzetésben halt meg Nikomédiában.

Letizia Ramolino (1723-1755)

Bonaparte Napóleon édesanyja szigorú, gyakorlatias asszony volt. Minden második nap megfürdette gyermekét, ami akkoriban - az átlag havi egy fürdetés idejében - rendkívüli különcségnek hatott. Napóleon kötődött anyjához, és figyelmes volt vele, annak ellenére is, hogy Letizia gyakran becsmérelte első menyét, Josephine-t. Ezt azzal is kifejezte felé, hogy császársága idején Párizsba költöztette, és az anyacsászárné címet adományozta neki, akit a Madame Mére néven szólítottak.
Letizia fiát császárként is dicsérte és fenyítette, gondoskodott arról, hogy Bonaparte sikereiből a testvérek is részesüljenek, azaz lehetőleg egyenlő tisztségekhez, vagyonhoz és hatalomhoz jussanak.

Lady Randolph Churchill (1854-1921)

Winston Churchill anyja, lánykori nevén Jeanette Jerome, egy brooklyni születésű milliomos lánya volt. Lady Randolph-ot tehetséges amatőr zongoristának tartották, Chopin egyik barátja tanította zenélni. A későbbi brit miniszterelnök anyjának élete botrányosnak számított, több szeretőjéről tudtak akkoriban, fia nevelésében nem vett részt, aki azt írta róla később, hogy olyan volt számára mint egy üstökös, aki néha feltűnik az égen.

Igazi divatikon volt, kora legszebb nőjének tartották. 67 éves korában leesett a lépcsőn egy új magassarkú cipőben, a lábát amputálni kellett, végül az ennek következtében kialakuló vérnérgezébe halt bele.