90 méterről ugrott le a színész, mindenki azt hitte, ebbe belehal

Álmodni tudni kell. Vannak szerencsések, akik átlagon felül tehetségesek abban, hogy elképesztő dolgok peregjenek a szemük előtt. És vannak, akiknek még aludniuk sem kell hozzá. Meg van, aki abban jó, hogy mások álmait megossza a világgal - hogy együtt álmodhassunk velük. Az Eddie, a sas alkotói ebben zseniálisak: filmjüktől minden néző szárnyakat kap.

A megtörtént eseményeken alapuló történet hőse egy angliai kisvárosban, hétköznapi családban született, de ő maga egy percre sem volt hétköznapi. Óvodáskora óta olimpiai aranyéremre vágyott, bármi áron. Elhatározását az sem zavarta, hogy mindenfajta sportra alkalmatlannak tűnt: nem volt sem gyors, sem erős, sem ügyes.

Kitartóbb volt mindenkinél

Egy dologban volt jobb mindenkinél: elszántságban. Amikor felfedezte, hogy Nagy-Britanniának több mint 60 éve nem volt olimpiai síugrója, ráállt erre a sportra, és edzeni kezdett. Rossz felszereléssel, egyedül, minden esély nélkül vágott neki a nagy kalandnak - egy síugrósánc tetejéről lenézni is ijesztő, hát még leszáguldani róla! És végül - bár a brit olimpiai bizottság, a sporttársak meg a sors sok mindent bevetett ellene - tényleg ott találta magát, ahova mindig vágyott: az olimpián!

Taron Egerton, aki a Kingsman - A titkosszolgálat című akcióvígjátékban vált sztárrá, sportos, kemény, minden akciót bevállaló fiatal színészként robbant be a mozivilágba: ehhez képest az Eddie, a sasban alig lehet felismerni. Semmi sincs benne, ami az akcióhősre emlékeztetne. Kisfiús mosoly, naivan kerekre nyíló szem és csöppet dadogó beszéd a fő jellemzői. A szerep kedvéért teljesen átalakult, meg is hízott kicsit, és meghökkentő bajszot növesztett.

Második esély nekik is jár

Filmbeli edzőjét viszont, aki először lebeszélni akarja a sportról, azután teljes szívvel mellé áll, senki mással nem lehet összetéveszteni. Hugh Jackman a whiskyt reggeliző egykori síugróbajnok szerepében ismerős laza és kemény önmagát adja. Ő az, aki cigivel a szája sarkában indul a 90 méter magas sáncról, aki bunyóba keveredik a teljes norvég síválogatottal, és aki elég bolond hozzá, hogy maga is elhiggye: védence kijuthat az olimpiára. Csajozós, nagydumás, mégis csupaszív férfit alakít, akit - maga sem érti, hogy lehet - magával ragad Eddie csodás lelkesedése.

És ezzel nincs egyedül. A film, amerre jár, sikert arat: amerikai premierjére Robert Redford legendás filmfesztiválján, a Sundance Festivalon került sor, ahol mindenki odavolt érte. Nézők és kritikusok azóta is egyetértenek: a film egyszerre szerethető, kedves, vidám és lelkesítő.

A néző először kineveti esendő hőseit, azután nagyon megszereti őket - bár még mindig nevet rajtuk -, és végül valószínűleg azzal az elhatározással hagyja el a mozitermet, hogy többé nem lesz gyáva: ő is kipróbálja azt, amire vágyik, csak eddig nem volt hozzá bátorsága. Az Eddie, a sas azt bizonyítja, hogy az álmok valóra válhatnak - néha. Március 31-től a hazai mozikban is mindenki együtt repülhet vele!

• hugh jackman
• film
• filmbemutató
• sport
• olimpia
• Világsztár