Ez a nő minden férfit magába bolondít

A spanyol sztártörténet a Margitszigeten folytatódik

A gyönyörű énekesnő hazánkba érkezik. (x)

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Őrült szenvedélyek, zabolátlan érzelmek, csábítás, szerelem, becsapás, visszautasítás, féltékenység. Az operatörténelem egyik legizgalmasabb és legbonyolultabb nőjelleme a Bizet által megformált Carmen, akit számos színházi és filmes rendező álmodott már színpadra, vászonra.

Azonban nemcsak maga a mű, hanem a keletkezése is érdekes: bár az operát Georges Bizet nevéhez kötik, korántsem csak ő dolgozott rajta. A szövegkönyvet Henri Meilhac és Ludovic Halévy írta, Prosper Mérimée 1845-ben írt azonos című regényét véve alapul.

Ma igen meglepőnek tűnhet, de az opera 1875-ös párizsi bemutatóján nem aratott túl nagy sikert, és az azt követő előadások sem hozták meg a várva-várt elismerést. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a radikális érzelmek bemutatásával és a tragikus befejezéssel a szerzők egy egészen új, addig teljesen szokatlan irányt hoztak be a francia operába.

Az igazi áttörés akkor következett be, amikor 1884-ben bemutatták a Carment a New York-i Metropolitan Operában. Bár a kritikai fogadtatása itt is vegyes volt, ettől kezdve kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan játszották a Metropolitanban a művet. A történet igazi tragédiája azonban az, hogy nem sokkal a bemutató után Bizet meghalt, így a mester még csak nem is sejthette, hogy műve az első közömbös fogadtatások után a világ egyik legtöbbet játszott, legkedveltebb operájává vált, és közel 150 év távlatából igazi klasszikusnak számít.

Aki megérezte Bizet halálát

Célestine Galli-Marié alakította legelőször Carment a darab 1875-ös ősbemutatóján. A híres francia mezzoszoprán zenész családból származott, apja sikeres operaénekes volt, nővérei pedig szintén professzionális énekesekként keresték kenyerüket, és az egész család Franciaország-szerte ismert volt.

A híres szerep mellett egy különleges epizód is színesíti az énekesnő emlékét. Úgy szól a fáma, hogy Célestine a Carmen 23. előadásán megérezte Bizet halálát: éneklés közben rossz előérzete támadt, majd a színpadról lefelé menet el is ájult. Hogy Célestine valóban megérezte-e a tragédiát, az a mai napig kérdéses, ami viszont biztos: a 36 éves Bizet még azon az éjszakán szívrohamban elhunyt.

A legnépszerűbb Carmen

Rinat Shahamot leginkább úgy szokás bemutatni, mint napjaink legismertebb és legkelendőbb Carmenjét. Ami igaz is abból a szempontból, hogy az izraeli származású mezzoszoprán számtalan helyen énekelte és énekli ma is a szerepet.

A Carmennel - mint azt már sok helyen nyilatkozta - neki is különleges a viszonya. Úgy gondolja, hogy ez a legjobb opera, amit valaha megírtak, méghozzá azért, mert a gyönyörű dalok ellenére, illetve éppen azért, a tömegek nyelvén beszél. Ezért meg tudja szólítani a fiatalokat is.

Carmen a Margitszigeten

A Magyar Állami Operaház és a Szabad Tér Színház közös produkciójában a Carmen Oberfrank Pál rendezésében lesz látható július 4-én és 6-án 20 órától a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A főbb szerepekben: Rinat Shaham, Kiss B. Atilla és Kálmándi Mihály.

Ezt is szeretjük