A Világörökség magyar helyszínei
Hazánk nem egy vidéke tudhatja magáénak a Világörökség része címet.

Dia

BudapestMagyarországon elsőként - 1987-ben - a Budai Várnegyed és a főváros Duna-parti látképéhez tartozó terület nyerte el a Világörökség rangot. A Margit hídtól a Szabadság hídig tartó területhez 2002-ben csatlakozott az Andrássy út, valamint a Hősök tere, a Millenniumi emlékmű, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok és a Millenniumi Földalatti Vasút.

Budapest

Magyarországon elsőként - 1987-ben - a Budai Várnegyed és a főváros Duna-parti látképéhez tartozó terület nyerte el a Világörökség rangot. A Margit hídtól a Szabadság hídig tartó területhez 2002-ben csatlakozott az Andrássy út, valamint a Hősök tere, a Millenniumi emlékmű, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok és a Millenniumi Földalatti Vasút.
Fotó: www.orszagalbum.hu

Dia


                        	Hollókő
                        	A Világörökség Bizottság Budapest mellett 1987-ben a Nógrád megyében található palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A mindmáig lakott, hagyományőrző falu mindezt a 20. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet eredeti állapotban való megőrzésével érdemelte ki.
                        	Kapcsolódó cikk:
                        	Az ország legpajkosabb helye »

Hollókő

A Világörökség Bizottság Budapest mellett 1987-ben a Nógrád megyében található palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A mindmáig lakott, hagyományőrző falu mindezt a 20. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet eredeti állapotban való megőrzésével érdemelte ki.

Kapcsolódó cikk:
Az ország legpajkosabb helye »

Fotó: www.orszagalbum.hu

Dia


                        	Aggteleki-karszt
                        	Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt összefüggő barlangrendszere Magyarország és Szlovákia közös felterjesztése alapján 1995-ben került fel az UNESCO Világörökségi listájára. A felvétel mellett szóló érvek között a felszín alatti világ változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége is fontos szerepet játszott.

Aggteleki-karszt

Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt összefüggő barlangrendszere Magyarország és Szlovákia közös felterjesztése alapján 1995-ben került fel az UNESCO Világörökségi listájára. A felvétel mellett szóló érvek között a felszín alatti világ változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége is fontos szerepet játszott.

Fotó: www.orszagalbum.hu

Dia


                        	Pannonhalmi Bencés Főapátság
                        	Az ezeréves múltra visszatekintő apátság és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal. A Kisalföld sík vidékéből kiemelkedő hegy, valamint a hazánk történetének legkülönfélébb építészeti stílusait bemutató épületegyüttes 1996-ban lett a Világörökség része.

Pannonhalmi Bencés Főapátság

Az ezeréves múltra visszatekintő apátság és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal. A Kisalföld sík vidékéből kiemelkedő hegy, valamint a hazánk történetének legkülönfélébb építészeti stílusait bemutató épületegyüttes 1996-ban lett a Világörökség része.

Fotó: www.orszagalbum.hu

Dia


                        	Hortobágyi Nemzeti Park
                        	A Hajdúság és a Tisza között elterülő híres hortobágyi Puszta Magyarország jelképes tájának számít. Mivel Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, egyúttal az ember és a természet kétezer éves harmonikus együttélésének kiemelkedő példája, 1999-ben felkerülhetett az UNESCO Világörökségi Listájára.

Hortobágyi Nemzeti Park

A Hajdúság és a Tisza között elterülő híres hortobágyi Puszta Magyarország jelképes tájának számít. Mivel Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, egyúttal az ember és a természet kétezer éves harmonikus együttélésének kiemelkedő példája, 1999-ben felkerülhetett az UNESCO Világörökségi Listájára.

Fotó: Dr. Kovács Gábor, Hortobágyi Nemzeti Park

Dia


                        	Pécsi ókeresztény sírkamrák
                        	A közismert pécsi sírkamraegyüttes - az utolsó feltárása 2000-ben kezdődött meg - az UNESCO véleménye szerint építészetét és falfestészetét tekintve igen sokoldalúan szemlélteti az Európában élt keresztény közösségek művészetét, hitét és kitartását, valamint hitelesen mutatja be civilizációnk gyökereit. Mindezek alapján 2000 óta a Világörökség része.
                        	Kapcsolódó cikk:
                        	A magyar város, ami szebb Párizsnál »

Pécsi ókeresztény sírkamrák

A közismert pécsi sírkamraegyüttes - az utolsó feltárása 2000-ben kezdődött meg - az UNESCO véleménye szerint építészetét és falfestészetét tekintve igen sokoldalúan szemlélteti az Európában élt keresztény közösségek művészetét, hitét és kitartását, valamint hitelesen mutatja be civilizációnk gyökereit. Mindezek alapján 2000 óta a Világörökség része.

Kapcsolódó cikk:
A magyar város, ami szebb Párizsnál »

Fotó: Tám László, Pécs/Sopianae Örökség Nonprofit Kft

Dia


                        	Fertő kultúrtáj
                        	Magyarország és Ausztria közös felterjesztése alapján a Fertő-tó és az azt övező települések 2001-ben kerültek fel a Világörökségi Listára. Az indoklásban a természeti értékek mellett - a Fertő-tó Európa nemzetközi jelentőségű vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizű tava - a környék kulturális öröksége is szerepelt.
                        	Kapcsolódó cikk:
                        	Az ország legtitokzatosabb tava »

Fertő kultúrtáj

Magyarország és Ausztria közös felterjesztése alapján a Fertő-tó és az azt övező települések 2001-ben kerültek fel a Világörökségi Listára. Az indoklásban a természeti értékek mellett - a Fertő-tó Európa nemzetközi jelentőségű vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizű tava - a környék kulturális öröksége is szerepelt.

Kapcsolódó cikk:
Az ország legtitokzatosabb tava »

Fotó: www.orszagalbum.hu

Dia


                        	A tokaji borvidék
                        	A tokaji borvidék az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen formában való továbbélésének köszönhetően érdemelte ki 2002-ben a Világörökségi rangot. A helyszín 132 négyzetkilométernyi szőlőtermő területet és 27 további települést foglal magában.

A tokaji borvidék

A tokaji borvidék az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen formában való továbbélésének köszönhetően érdemelte ki 2002-ben a Világörökségi rangot. A helyszín 132 négyzetkilométernyi szőlőtermő területet és 27 további települést foglal magában.

Fotó: www.orszagalbum.hu
Blog.hu ajánló
Szerző: Árbócz Lilla
Fotó: