Varázslatos képeken a Föld legősibb városa

10 000 éves

Jerikó a világ legősibb városa, ezért talán az egyik legtitokzatosabb is. Nézd meg, mi maradt belőle!

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az ősi Jerikó történelme szó szerint bibliai időkig nyúlik vissza, nevéhez számtalan ótestamentumi történet, több csodálatos palota, híres építmény és nevezetes esemény is kapcsolódik. A közel-kelet egyik legizgalmasabb helyének sokszínűségét már elnevezése is jelzi: az arabok Arihá, a héberek Yeriho, a latinok pedig Hiericus néven ismerik az ősi várost.

Népszerű turistalátványosság
Az ősi Jerikó romjai
Különös építmények maradványai
A jerikói fal részlete

Tízezer éves város a tengerszint alatt

A város koránál és ideális fekvésénél csak gazdag kultúrája, szépsége és eseménydús történelme lenyűgözőbb. A kutatások egyértelműen bizonyították, hogy a településen már az i. e. 9-10. évezredben élénk városi élet folyt, mely főképp a Jordán folyó és a karavánutak szerencsés találkozásának volt köszönhető. Jerikó a folyóvölgyben épült, kellemes éghajlatú és termékeny vidéken, a folyómedertől mintegy nyolc kilométerre nyugatra, a közeli Holt-tenger északi előterében.

Azt azonban kevesen tudják, hogy a mai Ciszjordánia területén található város nemcsak a Föld legősibb, de egyben a legmélyebben fekvő települése is, földfelszíne ugyanis 250 méterrel a tengerszint alá esik. A Pálmák városaként is emlegetett oázisról mi más is mesélhetne leginkább, mint maguk a tízezer éves kövek, az ősi város épen maradt romjai.

Egy érdekes tény

Egyes történészek szerint a világ legősibb városának címén valójában két keleti város osztozik: Jerikó és a szíriai Damaszkusz, mivel a két területen közel egy időben alakult ki városi civilizáció. Hogy ne legyen belőle vita, hagyományosan Jerikót emlegetik a világ legősibb, Damaszkuszt pedig a legrégebb óta folyamatosan lakott városaként. A jerikóiak egyébként tavaly ünnepelték városuk fennállásának tízezredik évfordulóját, melyről szimbolikus napon, 2010 tizedik hónapjának tizedik napján emlékeztek meg.

Az oázis és a legendás kőfal

Jerikó a közel-keleti neolitikum korszakának egyik legalaposabban feltárt városa. Charles Warren, Ernst Sellin és Carl Watzinger régészek ásatásainak köszönhetően már az 1910-es évekre meglepően sok titka felszínre került. Az épen maradt leletekből kiderült, hogy a várost már tízezer éve körülbelül kétezren lakták, akik abból éltek, hogy tengeri sót, fekete szurkot és kagylót cseréltek drágakövekre és vulkáni üvegre. A rendkívül fejlett, gazdag és nyüzsgő kereskedelmi csomópont szíve Tell es-Szultan volt.

A világ 15 titokzatos romvárosa

Nézegess képeket!

Elolvasom

Ez idő tájt épült a város köré a híres jerikói kőfal, a világ legkorábbi ilyen építménye. A négy méter vastag, hat méter magas falból és kilenc méteres őrtornyokból álló védrendszer i. e. 1325 körüli pusztulását az Ótestamentum, azon belül Józsué könyve írja le a legérzékletesebben. A hagyomány szerint a gigantikus kőfal az ostrom hetedik napján, a harci harsonák szavára omlott porrá.

A Világörökség részei
Ha szeretnél olyan ősi helyeket megismerni, melyek szerves részét képezik a bolygó örökségének, böngéssz a Világörökség helyszínei című gyűjteményünkben!

Paloták, kertek, fürdők

A történeti források szerint a lerombolt és felégetett Jerikó romjain csak évszázadokkal később épült új város. Az ősi hely ókori, hellenisztikus története egy másik lelőhelyen, Abu el-Alajikon követhető legszebben nyomon. Az enyhe éghajlatú, dús oázis árnyékában az évezredek során sorra épültek a fényűző fürdők, kertek és a királyok téli rezidenciái: a Hasmoneus-dinasztia lakhelyei, Nagy Heródes i. e. 1. századi és Hisám kalifa 7. századi palotája.

A jerikói fal feltárása
Jerikó romterülete

Jerikó ezen korszakának legépebben Nagy Heródes palotájának maradványai őrizték meg. Az elegáns lakószobák, a mozaikkal és freskókkal díszített fürdők feltárásán 15 évig dolgoztak a szakemberek Tulul Abu al-Alaiq és Wadi Qelt környékén.

Jerikó a római hegemónia alatt is gyógyító oázis és üdülőváros maradt, akkoriban elsősorban meleg forrásai miatt kedvelték. A régészeti lelőhelyek jó részét ma a turisták is bejárhatják.

Képek: hu.wikipedia.org, Kocio; www.bible-archaeology.info.

OLVASD EL EZT IS!

Ezt is szeretjük