Hátborzongató képeken a hely, ahol kettényílt a föld - Vajon milyen jövő vár az országra?

Az egymástól távolodó Észak-Amerikai- és Eurázsiai-lemez határa Izlandot szeli ketté, ahol ugyan alig észrevehető, mégis kézzelfogható a változás: évente 20 milliméterrel tágabb lesz a senki földjének is nevezett rész. A Þingvellir Nemzeti Park törésvonala tektonikai különlegességként a világörökségi listára is felkerült.

A két lemez távolodása közben a tavakból a víz könnyen a repedésekbe áramlik. A Világörökség Blog írása szerint vize mindössze 2-3 Celsius-fokos, tisztasága és különleges elhelyezkedése miatt mégis igazi búvárparadicsomnak számít.

A kelet-afrikai árokrendszer, más néven Nagy-hasadékvölgy szintén fontos földtani képződmény, amelyet nem csupán óriási méretei - szélessége 30-tól 100 kilométerig terjed, mélysége 100 és több ezer méter között mozog - tesznek különlegessé. A völgy három kőzetlemez mozgásából alakult ki. 

A völgy az Afrikai-, az Arábiai- és a Szomáliai-lemez egymásra ható mozgásából alakult ki, ezek mentén határozottan kirajzolódik vonala, melynek következtében néhány millió év múlva Kelet-Afrika le is válhat Afrikáról. A hasadékban számos vulkán működött vagy aktív a mai napig, mint a képen látható, etióp-eritreai határ közelében található Erta Ale nevű, félelmetes vulkán, amelyet füstje miatt a Pokol kapujának is neveznek.

Az előbbi folyamat leglátványosabb ellentéte a Himalája vonulata, amelyet az Indiai- és az Eurázsiai-kőzetlemezek összeütközése és egymásra torlódása eredményezett. A felgyűrődött hegység így évről évre növekszik 3-5 milliméterrel, miközben 27 milliméterrel északkelet felé tolódik.

Az észak-amerikai kontinensen is látható a tektonikai mozgás: a Csendes-óceáni-, az Észak-Amerikai- és a Juan de Fuca-lemezek határán alakult ki az 1300 kilométer hosszú Szent András-törésvonal. A hasadék valójában nem tágul, hanem vetődik, a lemezek ugyanis egymással ellentétes irányban, de vízszintesen mozognak, így csúszva el a határok mentén.

A kőzetlemezek mozgása elsőre nagyon kuszának és céltalannak tűnhet. Földrajztanulmányaidból emlékezhetsz arra, hogy a köpenyáramlások szakították szét egykor Pangeát, a legfiatalabb szuperkontinenst. A tudósok feltételezései szerint a jövőben, körülbelül 250-300 millió év múlva ismét összeállhat egy hasonló szuperkontinens, melyet helyenként Pangea Proximának, Amasiának vagy Novopangeának nevez a szakirodalom.