Felborítja az érzékelést, nehezíti a légzést, és rajtad is eluralkodhat - Meglepő dolog okozza

Téged is érinthet, de kivédheted a kellemetlenségeket.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A huszonegyedik század és az évtizedek óta flottul működő légiforgalom dacára még mindig kissé megfoghatatlan és titokzatos számunkra a repülés. Joggal tehetjük fel magunknak a kérdést: vajon mit keresünk 1000 km/h-val száguldva 10 km magasan, mínusz 40 fokban, olyan magasságban, ahová egyébként soha nem juthatnánk fel? De ezen felül is jó néhány, sokkal konkrétabb kérdésünk lehet a repülőutak kapcsán.

Hiszen a repülés - bár régóta gyakorolja az ember - még ma is sokakban, a felmérések szerint az emberek 80%-ában okoz diszkomfortot, feszültséget. Néhány gyakori kérdés megválaszolása talán téged is átsegíthet a nehezebb pillanatokon, ahogy az is, ha megnézed a LOT: küldetés a felhők felett dokumentumfilm-sorozatot a Discovery Channel műsorán, ami az évente ötmillió utast szállító lengyel légitársaság működésébe enged bepillantást a színfalak mögött, ezzel együtt a napi működésbe vagy akár a krízishelyzetek kezelésébe is. 

Mit tegyél, ha félsz a repüléstől?

A félelem a legtöbb esetben a lehető legrosszabb kimenetelre koncentráló forgatókönyv-gyártás miatt van. Ugyan a józanabb pillanatokban könnyen belátja az ember, hogy mindez pusztán a fantázia szüleménye, olykor mégis a negatív gondolatok vehetik át az irányítást végeláthatatlan, öngeneráló láncolatot alkotva. 

Mit tehetsz ilyen helyzetben? Hasznos lehet ilyenkor, ha figyelmedet megpróbálod a külvilágra koncentrálni: a fizikai érzékelést is bevetve megérinted a saját ujjaidat, az ülést, vagy bármit, ami a kezed ügyébe kerül. Megpróbálod érezni a szagokat, amelyek körülvesznek, hallani a hangokat, a fedélzeti zörejeket, vagy akár mások beszélgetését, de még jobb, ha te is beszélgetni kezdesz valakivel. Így visszatérhetsz legalább részben a realitás talajára akkor is, ha a tényleges helyrejövetelig a landolásig várni kell.

Milyen oka lehet, hogy indulás előtt a kapitány azt mondja, ne kapcsoljuk be a biztonsági övet?

Ilyen helyzet előállhat azért, mert késés van a menetrendben, és a beszállással egyidőben tankolják meg a gépet. Biztonsági okokból ilyenkor mondhatja a kapitány, hogy az utasok ne kapcsolják be az övet, amíg a folyamat tart - minden bizonnyal azért, hogy könnyebb legyen elhagyni a járművet, ha bármi probléma adódna. Az üzemanyag ugyanis tűzveszélyes.

Baj, ha sokáig ellenőrzik a gép turbináit?

A jobb kétszer, mint egyszer se frázisból kiindulva az alaposság - sok mással együtt - a repülés biztonságát garantálja. A laikusok által túlzottnak vélt ellenőrzésnek nem kellene szorongást keltenie. Ennek ellenére ijesztő lehet egy ilyen szituáció látványa, hiszen az ember arra gondol: valami biztosan nincs rendben. Sajnos a repülőgépek időnként elütnek egy-egy madarat is, amit újabb munkát ró a karbantartókra. Ilyen prózai okai is lehetnek egy elsőre rendellenesnek tűnő eseménynek.

Öregíti a bőrt, álmosít, és nem érzed tőle az ízeket: nem találnád ki, mi lehet az!

Nézegess képeket!

Elolvasom

Ha egy járat tele van, és rengeteg a poggyász is, ellenőrzik a gép súlyát, mielőtt felszáll?

Bár az utasokkal és csomagokkal megtelt gép grammra pontos súlyát nem tudja senki, egy sor képletet használnak a kalkulációra. Az olyan triviális összetevőkön kívül, mint az üres gép, az üzemanyag, a poggyászok és egy utas átlagos súlya, többek között azt is figyelembe veszik, milyen az időjárás - hiszen a meleg téli ruhák nyilvánvalóan többet nyomnak. Arra, hogy ez a rendszer bevált és működik, ugyanaz a bizonyíték, mint a repüléssel kapcsolatban felmerülő nagyjából bármilyen kérdésre: naponta megszámlálhatatlan gép száll fel és le utasok millióit szállítva, és régóta ez a legbiztonságosabb közlekedési mód az összes közül - a gyaloglást is beleértve!

A repterek zsúfoltsága miatt a gépeknek időnként valóban a leszállópálya felett kell körözniük?

Így igaz. Minden repülőtérnek eltérő a befogadóképessége és az infrastruktúrája, és szigorú biztonsági protokollok alapján van megszabva, egyszerre hány gép szállhat fel vagy le, egyidejűleg hány parkolhat, hányat tud a földi kiszolgáló személyzet ellenőrizni vagy tankolni, és így tovább. Így könnyen megeshet, hogy egy gépnek várnia kell, amíg megkapja a leszállási engedélyt, a közbülső időben pedig pár plusz kört tesz meg a repülőtér felett. A gépen ülve persze meglehetősen furcsa azt tapasztalni, hogy más irányba kanyarodik a jármű, mint amerre a leszállópálya van, vagy ahelyett, hogy süllyedne, újból emelkedni kezd.

Mi történik, ha egy légiforgalmi irányító nem figyel eléggé, és két gép az összeütközés felé tart?

A légiforgalmi irányításra legalább olyan szigorú szabályok vonatkoznak, mint a repülésre. Az irányítókat ahhoz, hogy egyáltalán ebben a munkakörben dolgozhassanak, hihetetlenül alapos tesztelésnek vetik alá, amikor pedig munkába állnak, mindig ketten dolgoznak egy adott szektor forgalmának bonyolításán. Bár sokakat megrázott a Breaking Bad epizódja, amelyben egy légiforgalmi irányító figyelme egy pillanatra elterelődött, és emiatt összeütközött két gép, ez csupán - nem is gyenge - dramaturgiai fogás volt. A valóságban ez egészen máshogy működik, ilyen nem fordulhat elő.

Miért kell két pilóta egy gépre? Nem mindig megbízható a kapitány döntése?

A legtöbb utasszállító repülőgépen a kapitány és az első tiszt más-más feladatköröket lát el. Függetlenül attól, hogy melyiküknek mi a tisztsége, az egyik vezeti a repülőgépet, míg a másik a radarokat figyeli, rádión tartja a kapcsolatot az illetékesekkel, és számos egyéb teendőt lát el. Tehát csapatban dolgoznak együtt, és az aktuális szereposztás független attól, ki a kapitány.

Igaz, hogy baleset esetén más a túlélési esélye a gép különböző helyein ülő utasoknak?

Léteznek erre vonatkozó statisztikák, amelyek valóban eltérést mutatnak az utasok túlélési esélyeiben attól függően, hogy a gép orrához vagy a farkához ülnek-e közelebb, illetve milyen messze tartózkodnak a szárnyaktól. Ezek a különbségek mindenesetre nem számottevőek. A számok szerint a gép eleje mondható a legveszélyesebbnek, ami azért faramuci tény, mert ha van first és business class, épp itt helyezkedik el. A gép orrához közel ülők túlélési esélye 56%, míg a hátsó sorok utasai esetében ez a 69%-ot is eléri. 

Tudnak segíteni a légiutas-kísérők, ha rám tör a pánik a repülőn?

Aki került már ilyen helyzetbe, pontosan tudja: a stewardessek nagyon megértőek és kedvesek, ha egy utas kellemetlenül érzi magát repülés közben. Szívesen beszélgetnek, megkérdezik, honnan jön, hova tart, miért utazik a járaton. Ezt azért teszik, hogy a pillanatnyi félelem-fókuszból kiemeljék őt, hogy gondolatai más irányt vegyenek, és inkább azon tűnődnek, milyen jó élményekkel tér majd haza, mennyire izgalmas volt az utazás, vagy annak megtervezése. Az is előnye lehet a stewardesekkel való beszélgetésnek, hogy látszik rajtuk: nem először találkoznak hasonló helyzettel, és az aggódó utas nem az első és az utolsó, aki félt a repüléstől.

Ezt is szeretjük