Sötét titkokat rejt a nagyváradi templom kriptája – Senki sem tudhatja az igazat

A helyiek is csak találgatnak: ki dúlta fel a sírokat?

Dia

	A Szent László templom legendáját számos titok övezi, melyekre máig nem derült fény. Az eredeti történet szerint 1964-ben a kommunista hatalom elrendelte a templom lerombolását, de a városi hívek élőláncot formálva védték meg azt. Az építményről azonban időközben kiderült, hogy temetkezési helyként működő pincéje feldúlt koporsókkal, szétdobált csontokkal van teli, arra viszont nem találtak magyarázatot, hogy ki és mit keresett a helyszínen, valamint miért nem tárták fel vagy hozták rendbe egyetlen felújítás során sem. 

A Szent László templom legendáját számos titok övezi, melyekre máig nem derült fény. Az eredeti történet szerint 1964-ben a kommunista hatalom elrendelte a templom lerombolását, de a városi hívek élőláncot formálva védték meg azt. Az építményről azonban időközben kiderült, hogy temetkezési helyként működő pincéje feldúlt koporsókkal, szétdobált csontokkal van teli, arra viszont nem találtak magyarázatot, hogy ki és mit keresett a helyszínen, valamint miért nem tárták fel vagy hozták rendbe egyetlen felújítás során sem. 

Dia

	Nagyvárad erődjét elsőként Szent László király építtette, falait később a tatárok kőhajító gépei rombolták le. Az 1400-as években felújított építmény köré egy télen is meleg hévízzel töltött árkot húztak, amely még az 50-szeres túlerőben levő török sereg hódítását is ellehetetlenítette, és csak akkor tudták megrohamozni, amikor rájöttek a víz levezetésének titkára. A várat később többször átépítették, az utolsó felújítási munkálat tavaly fejeződött be, amikor múzeummal, előadótermekkel, kőtárral és házasságkötő teremmel is gazdagodott.

Nagyvárad erődjét elsőként Szent László király építtette, falait később a tatárok kőhajító gépei rombolták le. Az 1400-as években felújított építmény köré egy télen is meleg hévízzel töltött árkot húztak, amely még az 50-szeres túlerőben levő török sereg hódítását is ellehetetlenítette, és csak akkor tudták megrohamozni, amikor rájöttek a víz levezetésének titkára. A várat később többször átépítették, az utolsó felújítási munkálat tavaly fejeződött be, amikor múzeummal, előadótermekkel, kőtárral és házasságkötő teremmel is gazdagodott.

Fotó: Wikipédia/Vertigoro

Dia

	Nagyvárad magyar kultúra egyik legjelentősebb irodalmi központja volt a XX. században. A város temérdek napilappal és folyóirattal büszkélkedhetett akkoriban: itt működött például a Szabadság, a Nagyvárad, a Tiszántúl, a Nagyváradi Napló és a Holnap szerkesztősége, utcáin pedig megfordult többek között Ady Endre, Krúdy Gyula és Juhász Gyula is. Ady Váradot a Pece-parti Párizsnak nevezte a közelben folyó Pece patak miatt. 

Nagyvárad magyar kultúra egyik legjelentősebb irodalmi központja volt a XX. században. A város temérdek napilappal és folyóirattal büszkélkedhetett akkoriban: itt működött például a Szabadság, a Nagyvárad, a Tiszántúl, a Nagyváradi Napló és a Holnap szerkesztősége, utcáin pedig megfordult többek között Ady Endre, Krúdy Gyula és Juhász Gyula is. Ady Váradot a Pece-parti Párizsnak nevezte a közelben folyó Pece patak miatt. 

Fotó: Wikipédia/Wikizoli

Dia

	A várostól nyolc kilométerre fekvő, gyógyfürdővárosként és üdülőhelyként működő Félixfürdő hévizének csodálatos gyógyhatást tulajdonítanak a mozgásszervi panaszok, a reumatikus, poszttraumás és idegrendszeri betegségek kezelésében. A környezeti adottságok tekintetében szintén egyedülálló a helyszín, a Pece patak itt torkollik a Sebes-Körösbe, a hőforrásokkal táplált víz pedig a nílusi tündérrózsa egyetlen európai élőhelyét biztosítja.

A várostól nyolc kilométerre fekvő, gyógyfürdővárosként és üdülőhelyként működő Félixfürdő hévizének csodálatos gyógyhatást tulajdonítanak a mozgásszervi panaszok, a reumatikus, poszttraumás és idegrendszeri betegségek kezelésében. A környezeti adottságok tekintetében szintén egyedülálló a helyszín, a Pece patak itt torkollik a Sebes-Körösbe, a hőforrásokkal táplált víz pedig a nílusi tündérrózsa egyetlen európai élőhelyét biztosítja.

Fotó: Wikipédia/Saturnian

Dia

	A nagyváradi fejlesztések során előkelő helyet kapott a turizmus és a vendéglátás megújítása is, a helyszínre látogatók ennek köszönhetően tökéletes fogadtatásban részesülnek: a Doubletree Hilton szállodalánc tagjaként ismert, ötcsillagos Oradea Hilton a Sebes-Körös partján mesés környezetben várja a látogatókat wellnessközponttal, gőzfürdővel és fitnesztermekkel. A négycsillagos Hotel President pedig a Félixfürdő melletti csendes erdőben várja vendégeit wellnessközponttal és aquaparkkal, melyek bővítését 2017-re fejezik be.

A nagyváradi fejlesztések során előkelő helyet kapott a turizmus és a vendéglátás megújítása is, a helyszínre látogatók ennek köszönhetően tökéletes fogadtatásban részesülnek: a Doubletree Hilton szállodalánc tagjaként ismert, ötcsillagos Oradea Hilton a Sebes-Körös partján mesés környezetben várja a látogatókat wellnessközponttal, gőzfürdővel és fitnesztermekkel. A négycsillagos Hotel President pedig a Félixfürdő melletti csendes erdőben várja vendégeit wellnessközponttal és aquaparkkal, melyek bővítését 2017-re fejezik be.

Dia

	Nagyvárad belvárosa szecessziós stílusban épült, de eklektikus és barokkos jegyek is gazdagítják a városképet, ahol számos érdekes építménnyel találkozhatnak a városnézők: az Állami Színházat, az ortodox Holdas templomot, a Fekete Sas-palotát és a római katolikus székesegyházat is érdemes végigjárni. A felújított, kibővített épületekben és tereken a város széles körű programkínálattal, jövő héten például a Szent László-napokkal várja a látogatókat, megéri tehát ellátogatni a határtól alig néhány kilométerre elhelyezkedő, kulturális jelentőségű Nagyváradra.

Nagyvárad belvárosa szecessziós stílusban épült, de eklektikus és barokkos jegyek is gazdagítják a városképet, ahol számos érdekes építménnyel találkozhatnak a városnézők: az Állami Színházat, az ortodox Holdas templomot, a Fekete Sas-palotát és a római katolikus székesegyházat is érdemes végigjárni. A felújított, kibővített épületekben és tereken a város széles körű programkínálattal, jövő héten például a Szent László-napokkal várja a látogatókat, megéri tehát ellátogatni a határtól alig néhány kilométerre elhelyezkedő, kulturális jelentőségű Nagyváradra.

Ezt is szeretjük
Fotó: