Mézédes város hétvégi kiránduláshoz

Mezőföld, Sárköz és a Dunántúli-dombság találkozásánál fekszik Szekszárd, a közel 40 ezres kisváros, mely joggal büszke borkultúrájára, híres szülötteire, népi és cukrászhagyományaira. Ha nem tudod, mivel töltsd a hétvégét, látogass el ebbe a különleges városba, kóstolj mézédes borokat és süteményeket, hogy méltón ünnepelhesd a szüreti időszak beköszöntét.

A főtér és környéke

Szekszárd központja, a Béla király tér egyben a történelmi városközpont legmagasabban fekvő pontja. Érdemes tehát innen, a főtérről indulni a helyi nevezetességek megtekintésére. A kellemes séta kényelmes tempóban is csupán néhány órát vesz igénybe.

A Béla király tér középpontjában a római katolikus plébániatemplom épülete áll, ez Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. A plébániatemplomon kívül itt áll a 18. századi apáti székház, mellette pedig a városháza klasszicista épülete, melyet 1846-ban adtak át.

A városháza szomszédja átellenben az igazságügyi palota, melynek építéséhez a szükséges 80 ezer téglát Esztergomból szállították ide egy dunai uszályon. A teret keletről a klasszicista stílusban épült vármegyeháza zárja le, mely Magyarország egyik legvédettebb épülete.

Bikavér és Prométheusz

A Béla király tér mellől nyílik a Garay tér, melynek középpontjában Számovszky Ferenc 1898-ban felavatott Garay János-szobra áll. A hagyomány szerint a Háry János figurája révén halhatatlanná vált költő használta először a bikavér szót a legalább négyféle - a középkorban nyolcféle - borból előállított specialitás jellemzésére a Szegzárdi bordal című versében.

A Prométheusz park monumentális látványossága Varga Imre különleges ihletettségű, fémlemezekből összehegesztett Prométheusz-szoborcsoportja, melyet nagyméretű sziklatömbök vesznek körül. Ennek szomszédságában áll Szekszárd egyik legszebb épülete, az egykor mór stílusban épült zsinagóga.

A szőlő és a bor nemzetközi városa

A tolnai város a fenti elismerő címet 1987-ben nyerte el. Tolnában - Medinától Bátáig 2400 hektáron - több mint kéttucatnyi település borászai elsősorban testes vörösborokat, lágy rozékat és ugyancsak lágyabb karakterű fehérborokat készítenek.

A térség egyik legismertebb bora a kadarka, melynek eredete a török korig nyúlik vissza. A rubinvörös, fűszeres, gyümölcsillatú bor évszázadokon keresztül öregbítette a helyi szőlősgazdák jó hírnevét - a 19. századra Európa-szerte ismertté és kedveltté vált a szekszárdi bor.

A hagyomány szerint Franz Schubert német komponista a Pisztráng ötöst e bor tiszteletére írta, a híres német vegyész, J F. Liebig pedig alapos elemzés után a legjobb bornak nevezte a szekszárdiak nedűjét, melyet az egyházi személyiségek sem vetettek meg. A nemes ital még a pápai udvarba is eljutott, a megromlott egészségű IX. Pius pápa elismerően szólt a város borászainak művéről: „Ép kedélyemet, egészségemet egyedül ez tartja fönn.”

Mézédes emlékek

Szekszárdon nemcsak a bor mézédes, a városban ugyanis nagy hagyománya van az édességkészítésnek is. A Béla király térről nyíló Munkácsy utcában várja a látogatókat a mézeskalács, gyertya, cukorka és sütemények készítésével immáron hatodik generáció óta foglalkozó Petrits család 2003-ban nyitott kiállítása.

Az egyetlen helyiségből álló, Mézédes emlékeink elnevezésű tárlat meglepően sok látnivalót kínál, hiszen a mesteri finomságokon kívül a gyertyaöntés, a cukorkakészítés és a mézeskalács formázásának eszközeit is bemutatják itt, miközben egy videofilm aprólékos részletességgel és élvezetes stílusban avat be e különleges mesterség fortélyaiba.

Babits érintetlen szülőháza

A múlt század egyik legnagyobb magyar költőjének 1780 körül épült szülőháza a Béla király tértől déli irányban kiinduló Babits utca közepén látható. Babits mindig szívesen tért vissza a felhőtlen kisgyermekkor színhelyére, itt született számos verse, és itt játszódik Halálfiai című regényének néhány fejezete. A kétemeletes, jómódot tükröző polgárház belső szobájának sarkában áll az ágy, ahol Babits Mihály 1883. november 26-án a világra jött, és amelyet a költő édesanyja által horgolt takaró borít még ma is.

A szobák szinte változatlan arcukat mutatják. A falakat a családtagokról készült portrék, életképek borítják, a szobákban a család eredeti bútorai, vaskos kötetei, hétköznapi tárgyai sorakoznak, mintha a háziak csak néhány órára hagyták volna el az otthonukat.

Cikkünk a Reader’s Diges Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült. Képek: hu.wikipedia.org, Sawyer; www.orszagalbum.hu, stuksza.

• magyar város
• magyar csodák
• bor
• Utazás