Borzasztó látvány a járvány utáni tengervíz: szívszorító, milyen károkat okozott a pánik

Sok hír hallható volt arról, hogy a koronavírus-járvány és a kijárási korlátozások miatt lecsökkent forgalom hatalmas fellélegzést jelentett a nagyvárosok számára, a légszennyezettségi adatok rég nem látott mértékben csökkentek, ám sajnos a természeti környezet így sem maradt teljesen védett az embertől.

A pánikvásárlás és az azt követő pazarlás környezetterhelő hatásai mellett az egyszer használatos maszkok és kesztyűk a felhalmozódó szeméthez is hozzájárultak.

Maszkok és kesztyűk a tengerben

Számos alkalommal bebizonyosodott, hogy a leggyönyörűbb üdülőhelyek, a hangulatos sétálóutcák, a káprázatos tengerpartok sem védettek az ember szándékos vagy akaratlan romboló tevékenységétől.

A kialakult nehéz járványhelyzetben sem volt ez másként, a maszkok sajnos a tengervízbe is bekerültek, pedig a műanyagszennyezés már eddig is beláthatatlan következményekkel bírt az élővilágra nézve.

Szívszorító látvány, ahogy Franciaország fontos turisztikai régiója, a francia Riviérát, Marseille-t és Nizzát is magában foglaló Provence-Alpes-Côte d’Azur tengervizében is egyre szaporodott az eldobált maszk és kesztyű, ahogy azt a búvárok fotói jól mutatják.

Szennyezések az óceánban

Hasonló képeket, videókat egyébként világszerte készítettek a búvárok és a környezetvédők, akik jobb híján saját kezűleg próbálták az óceánba kerülő szemét mennyiségét csökkenteni. Hongkong déli szigeteiről is indultak hasonló szemétgyűjtő akciók, többek között a Lantau-szigetről és a Soko-szigetekről posztoltak kiábrándító fotókat.

A védekezőeszközökből kialakult szemét gyakorlatilag ellepte a jóval többre hivatott, csodás helyeket, problémát okozva ezzel több, a turisták által imádott nagyvárosnak, üdülőövezetnek, nem beszélve a jelenség természeti hatásairól.

Talán ismerős a következő kép is: a bevásárlóközpontok, hipermarketek parkolóiban, a bevásárlókocsik tárolójában, de még egyszerűen az utcákon, buszmegállókban is gyakran az eldobált használt kesztyűk tömkelegét viszi a szél.

A probléma láttán néhány városban már központilag felléptek a szemetelés új formája ellen: Rómában 500 eurós büntetés jár annak, akit maszkok, kesztyűk, fertőtlenítős üvegek eldobása közben tetten érnek, de Franciaországban is növelik a korábbi bírságösszegeket.

A használt, eldobott maszkok és kesztyűk ilyen formában ráadásul veszélyes hulladéknak minősülnek, hiszen nem tudhatja az ember, fertőzött személy hordta-e azt előzőleg.

Az egyszer használatos műanyag kesztyűk és maszkok helye valójában a kommunálishulladék-tárolókban van, egy zacskóba zárva. Bár sokan törekednének a környezettudatosságra, és tévedésből a szelektív hulladékgyűjtőbe dobják azokat, sajnos nem újrahasznosíthatók. A szemét csökkentése érdekében jobb választás lehet a mosható textilmaszk vagy a többször használatos darabok.

A textilipar környezetszennyezése

Köztudott, hogy az olcsóbb ruhadarabok többsége a fejlődő országokból, megalázó körülmények között dolgoztatott emberek kezei közül kerül ki, ám azt már kevesebben látják, hogy a textilipar az üzemek környékén is felfoghatatlan környezeti pusztítást végez.

(Borító- és ajánlókép: egy búvár maszkot gyűjt a tengervízből Isztambulnál, a Gürpınar-part közelében, forrás: Getty Images Hungary.)

• környezetszennyezés
• környezetvédelem
• maszk
• koronavírus
• járvány
• járványmaszk
• tenger
• óceán
• óceántakarítás
• szennyeződés
• szemét
• Utazás