Itt ér véget a világ

Nézd meg, amíg lehet!

A vikingek nem véletlenül hitték Kanada partjai felé hajózva, hogy a világ végét érték el. Az Ellesmere-szigetet látnod kell!

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A világ zajától távol eső és zord éghajlatú Ellesmere-szigeten a levegő annyira tiszta, hogy az egész táj, a messzeségbe nyúló jégmezők, a szürke, kopár hegyek és a hatalmas gleccserek körvonalai és részletei élesen és kristálytisztán látszanak - zavarba ejtően egyszerre tűnnek közelinek és távolinak.

Nyáron a nap állandóan a látóhatár fölött tartózkodik, és megtévesztő árnyékokat vet. De öt hónapon keresztül, nagyjából november elejétől március végéig, egyáltalában nem süt a nap. Nem véletlen mindennek köszönhetően, hogy az egészen idáig elhajózó vikingek - akik Kolumbusznál jóval korábban fedezték fel Amerikát - a világ végét látták benne.

Hófehér északi csoda

Az Ellesmere-sziget területe körülbelül kétszer akkora, mint Izlandé. Legészakibb pontja, a Columbia-fok mindössze 756 kilométerre van az Északi-sarktól. A déli lejtőkön, ahol a napsütés megolvasztja a havat, a szürkésfekete hegyek élesen kiemelkednek a vakítóan fehér környezetből. Némelyiküket a jég az évezredek során legömbölyítette, ezért nem is tűnnek olyan magasnak. Pedig a sziget északi részén húzódó Grant Land-hegységhez tartozó Mt. Barbeau a maga 2600 méterével Észak-Amerika keleti felének legmagasabb hegye.

A partot gleccserek formálta fjordok csipkézik. Egyikük-másikuk, így az Archer-fjord is valójában mély hasadék: sziklafala 700 méteres magasságból nyúlik a tengerbe. A sziget körül a tengert az év nagy részében vastag jégpáncél borítja, emiatt állandóan hideg a levegő. Télen a hőmérséklet -45°C-ig is süllyedhet. Még nyáron is - mely június végétől augusztus végéig tart - gyakran 7°C alatt marad a hőmérő higanyszála, bár felhőtlen napokon a levegő akár 21°C-ra is felmelegedhet. Jeges időjárása ellenére a szigetet nem borítja vastag hótakaró.

A világ 20 leghatalmasabb látnivalója

Nézegess képeket!

Elolvasom

Élet a világ végén

Nem csoda ezek után, hogy az Ellesmere-sziget hatalmas területe ellenére gyéren lakott. Egyetlen települése van, délen, a Grise-fjordnál. Ez Kanada legészakibb települése, mindössze százegynéhány inuit - eszkimó - lakossal. 1953-ban alapították, elsősorban azért, hogy alátámasszák Kanada igényét a szigetre. De nem ez volt az első település az elhagyatott Ellesmere-szigeten. Már 4000 évvel ezelőtt érkeztek ide telepesek, azoknak az első amerikaiaknak a keménykötésű leszármazottai, akik Szibériából jöttek át Alaszkába.

A hatalmas kőtömbökkel körülkerített táborhelyek ősi maradványai ma is láthatók - a táj nem sokat változott az idők során. Újabb telepesek, az inuitok ősei 1250 körül érkeztek.

A kalandorok kedvenc helye

Az Ellesmere-szigeten nincsenek fák - a legközelebbi erdő 2000 kilométerrel délre, Kanada szárazföldi részén található. Nyáron a sziget nagy részén eltűnik a hó, és védettebb helyeken, például a kis öblök mentén vadvirágok - sarkvidéki pipacsok - nyílnak. A Hazen-tó környéke a legnagyobb zöld oázis a kietlen vidéken.

A tópart nyaranta valósággal kizöldül, sásfélék, kőtörőfüvek és alacsony hangák sokasága lepi el, így nem véletlen, hogy a turistáknak is ez a legjellemzőbb célpontja. A nyári réteken hófehér sarki nyulak ezrei legelésznek békésen a pézsmatulok- és Peary-féle rénszarvascsordákkal együtt, emellett nyáron sok madarat látni a szigeten.

Veszélyeztetett környezet

Az Ellesmere-sziget vadállományánál a fennmaradás és kipusztulás egyensúlya nagyon érzékeny. 1891 és 1906 között Robert Peary expedícióinak tagjai 90 rénszarvast öltek meg. A ma Pearyről elnevezett rénszarvasok védett állatok, és mindössze 200 él belőlük a szigeten.

Érzékeny természetére való tekintettel a sziget egy részét 1988-ban nemzeti parkká nyilvánították. A park területe valamivel kisebb, mint Svájcé, és hozzátartozik a 70 kilométer hosszú Hazen-tó, mely a legnagyobb tó a sarkkörön belül. Nyáron látogatók serege érkezik repülőgépen, hogy megtekintsék a parkot és kivételes látványosságait. De vita folyik arról, hogy a turistaáradat árt-e a sziget környezetének, ahogy arról is, nem lenne-e időszerű lépéseket tenni a globális felmelegedés következtében kialakuló veszélyekkel szemben, melyek a szigetet is fenyegetik.

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Varázslatos Föld körüli utazás című könyve alapján készült.

Ezt is szeretjük