Hátborzongató képeken a kísértetek városa

Az elhagyott japán várost, Hashimát mára megnyitották a turisták előtt, hogy saját szemükkel lássák a múlt borzalmait.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A múlt és az egykori mindennapok emlékei nem rekonstruált épületekben és korhű tárgyakkal berendezett szobákban érezhetők át leginkább, hanem olyan helyeken, ahol az ember helyett csak az idő vasfoga formálta a körülményeket. Az enyészet által birtokba vett és a természet által visszahódított területeknek nemcsak történelme megrázó, de látványuk is megdöbbentő hatással vannak az odalátogatókra. Talán ezért is vonzzák a turistákat az olyan, megrázó történettel bíró, elhagyatott kísértetvárosok, mint a japán Hashima.

A vasbeton sziget

A 19. század végén a kutatók óriási szénlelőhelyeket találtak a hashimai tengerfenék alatt, ezért 1890-ben a Mitshubishi vállalat megvásárolta a Kelet-kínai-tengeren, Nagaszakitól 15 kilométerre délnyugatra fekvő szigetet. A bányászatban részt vevő munkások és családjaik számára sorra építették a betontömböket - a legelső egy kilencemeletes lakóház volt -, majd a védelem érdekében Hashimát betonból emelt hullámtörő fallal kerítették körbe.

Az iparosodás és az egyre sikeresebbé váló bányásztevékenység a szigetet is egyre népesebbé tette, egyik bérház épült a másik után, így fokozatosan formálódott egy város képe, mely a japán császári haditengerészet 1920-ban épült Tosa-osztályú csatahajójára emlékeztette a kor embereit - ezért is ragadt rá egy újságírónak köszönhetően a Gukanjima név, mely csatahajót jelent. A vasbetonból készült épületekkel a japán építészet egy teljesen új korszaka kezdődött meg, hiszen elsőként itt építettek ilyen jellegű épületegyüttest az országban.

Lassan munkatáborrá vált

A szén kitermelése 1884-től kezdődött el, és rövid időn belül már a sziget is teljesen lakottá vált, a bányászat pedig rövid időn belül teljes kapacitással zajlott, köszönhetően a világháborúk, valamint a kínai-japán háború szénigényének.

Az 1910-es években évi 150 ezer tonnát állítottak elő, 1941-ben pedig már évi 410 ezer tonnás csúcsot döntött a kitermelés. A háborúk során azonban nagyon sok japán harcolt, ezért őket kínai és koreai hadifoglyokkal pótolták, így a projekt kezdett munkatábor jelleget ölteni. A második világháború végéig kimerültség, alultápláltság és betegségek miatt 1300-an vesztették életüket a kegyetlen körülmények között, ahol a legapróbb hibákat is halállal büntették. Ennek ellenére egy komplett város jött létre kórházzal, 25 kereskedelmi egységgel, a gyerekek számára iskolával, a felnőtteknek mozival, bárokkal.

Rejtélyes, misztikus helyek

Nézegess képeket!

Elolvasom

Eltűnt a természet és a talaj

A kor legsűrűbben lakott területe volt a sziget négyzetkilométerenkénti 139 100 fős lakosságával, ami azt jelentette, hogy a lakónegyedekben, bármilyen hihetetlen, hektárra vetített egységnyi területen 1391 ember élt.

A szinte labirintusra emlékeztető rendszerben betontömbök sorakoztak egymás hegyén-hátán, két pont között pedig annyira minimális távolságok voltak, hogy még egy cigarettát sem lehetett elszívni, esős időben pedig esernyőre sem volt szükség. Ilyen körülmények mellett az őshonos növényzet és a talaj teljes mértékben eltűnt, helyét a beton és a salak vette át, bár a háztetőkön sikerült némi konyhakert jellegű részt kialakítani.

Mára megnyitották a turisták előtt

A japán gazdaságot is fellendítette Hashima szénbányászata, az 1970-es években azonban az új technikai megoldásoknak köszönhetően a szén helyét a kőolaj vette át, így az itteni tevékenység hanyatlásnak indult: folyamatosan zártak be a bányák, így a város lakói maguk mögött hagyták a borzalmas körülményeket, míg 1974-re teljesen kiürült a sziget.

Mára kísértetvárosként él az emberek tudatában, hiszen évekre lezárták a területet az egyre veszélyesebbé váló épületek miatt, aki pedig mégis bejutott, annak több hónapnyi börtönbüntetéssel kellett számolnia.

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

2009-ben azonban megnyitották a turisták számára is, bár kizárólag csoportosan, idegenvezetővel, előre meghatározott úton járhatják be a hátrahagyott fotókat, személyes tárgyakat rejtő betondzsungel mélyét, mely japán ipari történetének sötét korszakát jelképezi.

Képek: en.wikipedia.org, Hisagi, TigrouMeow.

Ezt is szeretjük