4 gyönyörű falvacska Magyarországon

Ha szeretnél néhány napot a pihenésnek szentelni, nem kell külföldi úton törnöd a fejed. Vedd célba a legszebb hazai falvakat!

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Nem kell átlépned az országhatárt, ha kedvet érzel egy téli barangoláshoz. Kerekedj fel családoddal vagy barátaiddal, és keresd fel Magyarország mesés falvacskáit, ahol történelmi időutazásban is részed lehet.

A Világörökség magyar helyszínei

Nézegess képeket!

Elolvasom

Régi titkokat fedezhetsz fel, sétálhatsz a hóval borított Tisza-parton vagy a Mátra zegzugos ösvényein. Tölts el néhány napot a következő négy varázslatos helyen!

A Mátraalja ékszere: Gyöngyöspata

Budapest és Eger között, szinte félúton találod Gyöngyöspatát, a Mátra nyugati részének gyöngyszemét. Bármilyen hihetetlen, 3500 évvel ezelőtt már az avarok is felfedezték maguknak ezt a térséget. Vár is állt itt egykor, de mára csak nyomokban bukkanhatsz a régi erődítményre.

Első, a tatárok által elpusztított temploma a 11. századból való. Amit ma is megcsodálhatsz, azt négyszáz évvel később építették, a falu közepére. Külseje, nyolcszögletű tornya is figyelemreméltó, ám belseje rejt számodra igazi ritkaságot. Az országban egyedül itt láthatsz Jessze-fát. Jessze - vagy más átírással Izáj - Dávid apja volt. Mivel Jézus maga is Dávid-nemzetségbeli volt, az ő családfáját, leszármazását szokás Jessze-fának nevezni. A barokk zsúfoltságú műemlék Gyöngyöspata legvonzóbb látványossága.

De van itt még háromlyukú híd, melyet Nepomuki Szent János őriz, és múzeumba is ellátogathatsz, hogy jobban megismerd a térségben hordott palóc népviseletet. A Mátra télen is gyönyörű arcát mutatja, és biztos, hogy a hegyen lévő pincékben télen is találkozhatsz gazdákkal, akik jófajta borokkal melegítik fel a fázós utazót.

Romantikus andalgás a Tisza-parton: Tiszaroff

Tiszaroff már az Árpád-korban fontos tiszai átkelőhely volt, mégis átvészelte mind a tatárjárást, mind a török időket. 1683-ban, az egyik utolsó tatár betörés során azonban teljesen elpusztították a falut a tatár hordák, és hasonló sorsra jutott 1705-ben is, amikor szerb csapatok dúlták végig, és fosztották ki a települést. Ezt követően került a Borbély család kezére, akik majd kétszáz éves békességet és nyugalmat hoztak a településnek. Akkoriban még egyszerűen Roffnak hívták a falut, mai nevét 1863-ban kapta.

1899-ben itt írta első, nyomtatásban is megjelent versét Móricz Zsigmond. Református teológiai hallgatóként ugyanis erre a településre küldték prédikálni.

Tiszaroff a falusi turizmus egyik kedvelt célpontja. Egy négycsillagos kastélyszálló gondoskodik a faluba érkező vendégek kényelméről, ha azonban kedved van, és nem fázol nagyon, akkor a Tisza mellett is tehetsz egy nagy sétát, élvezve a csendesen kanyargó folyó és a táj télen is gyönyörű látványát. A folyó ártere és partja a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része, illetve a Hortobágyi Nemzeti Park által védett terület.

A titkok faluja: Óföldeák

Földeák - mert eredetileg így hívták - egy Fülöp nevű deák javadalombirtoka volt. Sokáig csak nemesek laktak a faluban, jobbágyok nem. A török dúlás után, az 1700-as évek elején települtek ide Szegedről lakók, és építették újjá a Návay család támogatásával. De 1845-ben árvíz pusztította el a falut, melyet a közelben lévő, magasabban fekvő földeken kezdtek el újjáépíteni. Ez a mai Óföldeák.

Az elpusztult falu egyetlen megmaradt jelentősebb épülete a templom, melyet sokáig magtárként használtak az itt élők. 1924-re állították helyre, és ma már ezt is megcsodálhatod, ha a településen jársz. Utánajárhatsz annak a legendának is, mely szerint Óföldeákon valamikor egy földalatti folyosó létezett. A labirintus talán a templom máig feltáratlan mélységeiben halad el.

Vadregényes tájakon: Égerszög

Három hajdani vármegye, Borsod, Gömör és Torna határán fekszik a kis falu. Neve az égerfából és a szegletet, zugot is jelentő szög szóból származik.

Ez a vidék az észak-borsodi karszt része. Így nem meglepő, hogy egy barlang, a Szabadság-barlang a falu nevezetessége. Innen már nem vezet út sehová, legfeljebb a barlang feletti kilátóhoz, ahonnan csodás panoráma nyílik a szlovákiai Alacsony-Tátra hegyeire.

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

A Szabadság-barlang az Aggteleki-karszt harmadik leghosszabb barlangja, de a viszonylag szűk járatok miatt a látogatók előtt ma sem nyitott. De a táj szép, gyönyörködhetsz a hegyekben, illetve a környéken nem ritka, sokszázados kopjafás temetőben. Az idilli környezet, a kristálytiszta levegő, a karsztvizekből eredő ivóvíz kirándulóközponttá tette a települést.

Cikkünk megírásában Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve segített.

OLVASD EL EZT IS!

templom
  • olaszország
  • franciaország

A világ 7 földalatti csodája

Ezt is szeretjük