3 gyöngyszem falvacska, ami nyáron különösen gyönyörű

A nyüzsgés helyett egy csepp nyugalomra vágysz? Ez a három bájos falu tökéletes megoldás.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Ha szeretnéd, hogy a nyár ne a nagyvárosok szmogtól ködös rengetegéről és a négy fal között töltött levegőtlen és forró órákról szóljon, vedd nyakadba az országot, és utazz el azokra a vidékekre, melyek nyáron különösen szépek. Kezdd mindjárt a következő elbűvölő falvacskákkal!

Magyarország egyik legszebb falva, Hollókő

Somló-hegy híres várának otthona: Doba

Ha a Bakonyalján át a műúton haladsz, akár magányos tüneménynek is nézheted a Somlót. Pedig van neki települése is: egy takaros kis falu.

Csak meghúzódik a szép hegy árnyékában. Amerre általában jársz, onnan mögötte van. Talán ennek a védettségnek köszönhetően nem élt meg oly hányatott sorsot Doba, mint a legtöbb látványos helyet elfoglaló vár és település itt, a sokszor gazdát cserélt végvidéken.

A terület Kinizsi Pálé volt, majd az Erdődyeké lett, akik meg is tartották, amíg tehették. Gróf Erdődy Kajetán mértéktartóan impozáns kastéllyal is megajándékozta a települést.

Persze lehet akármilyen szép egy lakókastély, nem versenyezhet a Doba minden pontját uraló, messziről is jellegzetes és jelentős várral. Az igazi mutatvány Dobán nem is lehet más, csak a vár.

Somló vára - ahogy váraink többsége - a tatárjárás utáni ijedség gyermeke. Mindig meglepő, ha egy irodalmi név valósnak bizonyul, és, bár semmi közük egymáshoz, tény, hogy Somló-vár első urai a Himfyek voltak - természetesen a nevet ötszáz évvel később szabadalmaztató Kisfaludy Sándor engedelmével.

Forrás: kárpátok.info

Hadászati jelentőség híján nyilván őket is a híres szőlők és a bortól illatozó mámoros éjszakák vonzották ide.

A Kis-Balaton kapuja: Vörs

A valaha lényegesen nagyobb Balaton nyugati öblözetét a Zala folyó mocsaras, ingoványos területté töltögette. Ez volt és lesz a Kis-Balaton. E vidék egyik kapuja Vörs. A falu régebben lakott településrészeinek megnevezése tanúsítja, hogy vízjárta vidék szélén tartózkodik az utazó, ha idetéved.

A folyószabályozások, a belvízrendezések bűvöletében azonban az itt kezdődő területet gyakorlatilag víztelenítették. Ezzel lényegében magát a Balatont is halálra ítélték, hisz ez a természetes szűrő mentesítette a tavat a szélsőséges vízjárású Zala töméntelen mennyiségű geológiai és biológiai hordalékától. Ötven éve megállították, húsz éve sikerrel - bár lassan - visszaforgatják ezt a folyamatot. A tájegység rekonstrukciója felgyorsult előbb a Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet 1986-os létesítésével, majd a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz csatolásával.

Páratlanul gazdag madárvilága elhomályosítja egyéb értékeit, fontos vízgazdálkodási szerepét és sokszor a helyiek érdekeit.

Ezeknek a gyakran ellentmondó szempontoknak a termékeny összeegyeztetése jellemzi a terület felvirágoztatásáért folytatott munkát - és tulajdonképpen ez a Kis-Balaton és Vörs, valamint látnivalóik új keletű nemzetközi hírnevének és elismertségének alapja.

Misztikus, történelmi romok nyomában: Vértesszentkereszt

Ha a Komárom-Esztergom megyében található Oroszlányt északkeletre hagyod el, hamar a kamalduliak majki remeteségében találod magad, ám akkor is a múlt varázslatos emlékeibe botlasz, ha az ellenkező irányba vágsz neki a gyönyörű környéknek.

A vértesszentkereszti templom és kolostor romjai csonkán is lenyűgözőek, sőt, így talán még magával ragadóbb, misztikusabb élményt jelentenek az utazónak. Ják és Zsámbék vagy Lébény mellett a vértesszentkereszti is a kora Árpád-kor nagy és híres templomai sorába tartozott. A régebbi, az 1100-as években épült templomot a birtokos Csák Ugron átépíttette az 1146-ban alapított, előbb bencés, majd cisztercita kolostor mellé.

Az ország 12. századi román stílusú épületeinek egyik remeke lett ez a templom. A török időkben azonban távozott innen is az élet.

Forrás: kárpátok.info

Ezután az Esterházyakhoz kötődő újjászületéskor épületanyagának nagy részét a szomszédos községek talpra állításához elhordták - a legszebb faragott kövek Tatára kerültek, ahol az Angolpark műromjait gazdagítják ma is.

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Azonban a templom romjai így is megkapóak és sejtelmesek, a hely szépsége mellett pedig a természet vadregényes volta sem marad el.

Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült.

Ezt is szeretjük