Elképesztő dologra bukkantak a tó fenekén

1545-ben egy kisebb mennyiségű aranyat sikerült megszerezni a tóból, ám ez iszonyatos munkát igényelt. Százak hordták a tóból vödrökkel kifelé a vizet, mire három métert csökkentettek a vízszinten, a konkvisztádorok meggazdagodási kísérlete így sikertelen volt.

1580-ban a spanyolok megkísérelték elvezetni a tó vizét, így az 20 méterrel sekélyebbé vált. Ekkor rengeteg arany, smaragdokkal díszített ékszerek, sőt, páncélok kerültek elő a víz alól, melyek II. Fülöp király udvarában kötöttek ki.

Az 1800-as években angolok is próbálkoztak a tó kincseinek megszerzésével, ám a vizet lecsapolva először méteres mélységű mocsár keletkezett, mely lehetetlenné tette a kutatást, majd a kiszáradó meder betonként kötött meg, így az értékek végül a helyükön maradtak, a vállalkozás pedig csődbe ment.

A tóban mindmáig talált egyik legértékesebb lelet a képen látható muiszka tutaj, mely azt ábrázolja, amint a törzsi vezető aranyporba hengergeti magát, és a kincsekből áldozatot mutat be Guatavita istennőnek. Ezt a Museo de Oro, azaz az Aranymúzeum őrzi ma Bogotában, ahol számos hasonló aranykincs is látható.

A muiszka törzs évszázadokon át szórta a vízbe a kincseket, így a tóban talált értékek között arany, ezüst, drágakövek és az itt láthatóhoz hasonló kisebb fogadalmi adományok is voltak, melyek felbecsülhetetlen régészeti értéket képviselnek.

A tavat 1965 óta a kolumbiai kormány rendelete óvja, mely tiltja a privát kutatásokat és a víz lecsapolását, így egyelőre nem lehet tudni, milyen további kincsek rejtőznek a víz alatt.