3 lélegzetelállító, földöntúli táj

A kopár, holdbéli tájak, a folyók által évezredek alatt kivájt kanyonok, a magasba emelkedő, aktív tűzhányók, hegyek látványa első pillantásra talán elriaszt attól, hogy csatlakozz azokhoz az utazókhoz, akik már meghódították ezeket a természeti képződményeket. De érdemes útra kelned, mert lélegzetelállító élményekkel lehetsz gazdagabb.

Holdbéli tájakon: Badlands Nemzeti Park

Az amerikai egyesült államokbeli Dél-Dakota délnyugati részén fekvő Badlands Nemzeti Park vigasztalan kopárságával kísérteties, ám valamiért mégis megkapó vidék, a töredezett vonulatoktól és fűrészfogas gerincektől egészen a meredező sziklacsonkokig.

A Badlands Nemzeti Parkban egy nyugtalanító, ám annál emlékezetesebb élménnyel lehetsz gazdagabb.

A sziú indiánok a vidéket maco sicának, vagyis rossz földnek nevezték, és ezt takarja angol neve is. A Badlands fogazott élű hegygerincei és mély kanyonjai mintegy 500 ezer évvel ezelőtt keletkeztek, amikor a víz elkezdte kivájni a kőzetrétegeket.

Évmilliók óta eltemetett kőzetek kerültek így a felszínre, a talajerózió miatt 500 ezer év múlva azonban a magányosan kiemelkedő sziklák is eltűnnek majd.

A Badlands egyike a leggazdagabb geológiai lelőhelyeknek: a területen háromujjú lovak, kutyaméretű tevék, kardfogú tigrisek, óriás vaddisznók és egyéb egzotikus fajok 25-35 millió éves, fosszilizálódott maradványai kerültek elő.

A 11 ezer éves emberi történelemre is találhatsz bizonyítékokat. Ilyen például az a hely, ahol 1890-ben a sziúk a kormány önkényes területfoglalásai ellen tiltakoztak.

Vulkánok szigete: Aszo Nemzeti Park

A japán Kjúsú-sziget középső térségét szinte teljes egészében az Aszo-hegy tölti ki, mely nem csupán a világ legnagyobb, de alighanem a legszebb krátere. Külső kerülete 128 kilométer, területén pedig hét várost és falut, öt hegyet és 75 ezer helybélit találhatsz, kiknek életét teljes egészében a vulkáni tevékenység határozza meg.

A hegycsúcsokat leszámítva a kráter belső területe termékeny vidék, lágyan hullámzó mezőkkel és zöldellő legelőkkel, lovakkal és tehenekkel. Az Ebosi lábánál különösen megkapó a táj, ahol a síkság egyhangúságát sekély krátertavak oldják. Az északi kráterfal magasában egy zöldellő növényekkel teljesen elborított sziklanyúlvány látható, melyet az itteniek csak Zöld Niagaraként ismernek.

A legtöbb utazó azért látogat ide, hogy lássa a működő tűzhányót, a Nakadake-hegyet, mely utoljára az 1990-es években tört ki. A hegy rendszeresen bocsát ki magából erős kénbűzt és egyéb mérgező gázokat, ilyenkor egy-két napra lezárják a látogatók elől.

A csúcsot drótkötélpályán, gépkocsival vagy gyalogosan is elérheted, és valóban lenyűgöző élmény az örvénylő, kénbűzös füstködön át lenézni az alant elterülő, zöldeskék krátertóra.

Ha nem szívesen merészkedsz ennyire közel, akkor látogasd meg az Aszo Vulkáni Múzeumot, ahol láthatsz műholdas felvételeket a japán törésvonalakról, filmeket a világszerte nemrég bekövetkezett vulkánkitörésekről, illetve fényképeket a kráter belsejéből.

A kettéhasadt föld: kelet-afrikai árokrendszer

Úgy húszmillió évvel ezelőtt a földkéreg elvékonyodott és feltöredezett, ezáltal több ezer kilométeres hasadék jött létre, mely átszeli az egész afrikai kontinenst. Az árok oldalai mentén nagy vulkáni hegyláncok keletkeztek, míg a völgy talapzata fokozatosan lesüllyedt az alacsonyan fekvő síkságok szintjére. Ez a geológiai jelenség hosszában keresztülszeli Kenyát.

Napjaink árokrendszerét a lakhatatlan sivatagok és a termékeny mezőgazdasági területek, a meddő síkságok és a meredek lépcsők egyaránt jellemzik. Az árok legszélesebb pontján száz kilométer széles, de van, ahol csak 45 kilométer választja el egymástól a két partot.

A Kelet-afrikai-árokrendszer jelenleg harminc tűzhányó és számtalan hévforrás otthona. Ez utóbbiak közé sorolunk olyan tavakat is, mint például a Baringo-tó és a Bogoria-tó, mely magas nátrium-karbonát-tartalmú. Ennek oka a környező vulkáni hegyek lúgossága, valamint az, hogy a meredek völgyfalak miatt a legtöbb tó vízelvezetése nem megoldott.

Ezek a vizek ideális körülményeket biztosítanak az algák és különféle halfajok, így a tilápia szaporodásához is. A bőséges halállománynak köszönhetően milliónyi madárral találkozhatsz a vidéken.

Cikkünk az 501 kihagyhatatlan látnivaló a világ minden tájáról című könyv alapján készült.

• nemzeti park
• természeti csoda
• amerikai egyesült államok
• ázsia
• afrika
• világjáró
• Utazás