Vér folyt a gyönyörű Dunakanyarban - A Búbánatvölgy titkát csak kevesen ismerik

Vajon miért van tele Esztergom szomorkás nevű helyekkel?

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A festői szépségű Dunakanyart szemlélve ma nagyon nehéz elképzelni azt, hogy a környéken egykor nem a puszta gyönyörködésé volt a főszerep. A történelem folyamán azonban Esztergom utcái legalább annyi véres támadást megéltek, mint amennyi magasztos pillanatot. E legendákról tanúskodnak szomorkás nevű helyei.

A térség tragikus története az Oszmán Birodalom hódító hadjárataira nyúlik vissza. Az 1526-os mohácsi csata elvesztését követően az ország alapjaiban remegett meg, így az ostromló török had könnyűszerrel dúlhatta fel és pusztíthatta el az útjában álló településeket. Buda ostroma után útja többek között Esztergomba vezetett.

Esztergom tragikus ostroma

A meseszép történelmi várost állítólag már a rómaiak is imádták, országunkban pedig az Árpád-kortól kezdve fontos szerepet játszott, a Várhegy királyi palotáját Géza fejedelem kezdte el építeni, majd az itt megkeresztelt és megkoronázott István király fejezte be. Itt alapították az első magyar érsekséget is. A központi város a török uralom alatt azonban szinte teljesen elnéptelenedett, és a kiűzést követően sem nyerte vissza régi fényét.

A Bécs-Buda víziút mentén elhelyezkedő, stratégiai fontosságú vár elfoglalása az elképesztő túlerőben levő török seregnek két hétig tartott, ezt követően Esztergom a birodalom végvára lett. Eleste után a környékbeli falvak behódolni kényszerültek, lakói elmenekültek, vagy rabszolgaként hurcolták el őket.

Búbánatos völgyek

A virágzó várost övező falvakat a török csapatok ugyanis rendre kifosztották és felgyújtották, a lakókat lemészárolták vagy foglyul ejtették. A monda szerint az Esztergom és Pilismarót közötti területen egy menekülő magyar szekértábor tartózkodott, amikor a török sereg megrohamozta a vidéket.

A szekereket a tábor köré állították, a gyermekeket és az asszonyokat a kör belsejébe terelve próbálták védelmezni. Az óriási túlerő azonban győzedelmeskedett az elkeseredett és utolsó leheletéig küzdő csapaton, a férfiakat megölték, az asszonyokat és a gyermekeket rabként elhurcolták. Azóta viseli a környék a Búbánatvölgy nevet.

Szigetvári leletek a korból

Tudtad, hogy nemrégiben megtalálták a véreskezű szultán sírhelyét? Nézd meg a történetet!

Elképesztő dolgokat találtak a magyar város alatt - Képek is vannak róla!

Nézegess képeket!

Elolvasom

Sok ezer ember vére folyt itt

Az elfoglalt városból és a falvakból menekülő családok együtt próbáltak elbújni a környező vidékeken, erről további legendák is beszámolnak. Ide kötődik Dobozi Mihály híres tette is, mely szerint a vitéz lóháton menekült a feleségével együtt, akit biztonságos helyre igyekezett vinni, amikor a török utolérte őket. Dobozi előbb a feleségét szúrta le, nehogy a kegyetlen ellenség rablánca kerüljön lábára, majd egymaga fordult szembe az őt pillanatok alatt lemészároló csapattal.

A maróti és esztergomi vidékre menekülők helytállásának és hősi halálának állítanak emléket az itteni szomorú helynevek, így például a Basaharc, a Bánom, a Basakert vagy éppen a Búbánat. A kedvelt turistacélponttá alakult gyönyörű tóvidéket és a vadregényes dűnéket érdemes tehát egyszer csendes tisztelettel is végigjárni.

Képek forrása: Wikipédia/R.Jenő, OrszágAlbum/pocokvick.

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Ezt is szeretjük