Idővel kiszárad a Balaton? 20 érdekes tény, amit nem tudtál róla

A magyar tenger is van olyan különleges, mint az idegen tájak vizei.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
A Balaton, becenevén a magyar tenger Közép-Európa legnagyobb tava. Felülete 594 négyzetkilométer, hosszúsága 79 kilométer, szélessége pedig 1,3 és 14 kilométer között mozog.
A Balaton elnevezés a szláv blato szóból származik, mely mocsarat, lápot, sarat jelent. Latin elnevezése, a Lacus Pelso, illetve a németek közkedvelt Plattensee szava egyaránt a tó sekély voltára utal.

A Balaton medrének kialakulása mintegy 15 ezer évvel ezelőtt, a földtörténeti holocén korszakban kezdődött, így viszonylag fiatal természeti képződménynek számít. A tó létrejöttében a szélerózió és a tektonikai mozgások egyaránt szerepet játszottak.

A Balaton vízállása már több alkalommal is olyan alacsony volt - legutóbb 2003-ban -, hogy sokan jövőbeli kiszáradását is megjósolták. Bár a vízszint jelenleg optimális, a sekélynek számító tó emberi beavatkozás nélkül néhány ezer év alatt teljesen feltöltődne.
A tóban található 1800 millió köbméter víz teljes kicserélődéséhez több mint két év szükséges. Még ha a látogatottabb strandokon ez nem is szembetűnő, a tó vízminősége kiváló, a Balaton rendelkezik Európa egyik legtisztább víztükrével.
A Balaton vízfelületén tavak esetében szokatlan méretű, akár 1,95 méter magas és 2-12 méter széles hullámok is kialakulhatnak. Ez egyrészt a sekély vízmélységből és a meder interferenciájából, másrészt a szél és Balaton-felvidék hegyeinek kölcsönhatásából fakad.
A Balaton és környékének éghajlatában az átlagosnál erősebbek a mediterrán és az óceáni hatások. Ez a napos órák számában is megnyilvánul, mely évente kétezer körül mozog.
A hirtelen, méregzöld hullámokkal lecsapó balatoni viharokat szinte minden turista jól ismeri. A viharok azonban nem sűrűségük, hanem gyors kitörésük és a meredek hullámok miatt veszélyesek - alig 20 perc alatt 35 m/s erejű széllökések is kialakulhatnak. Az eddigi legerősebb, csaknem 130 km/h sebességű szelet 1961-ben mérték.
A Balaton állatvilága igen sokszínű. A környék számos különleges madárfajnak, a tó pedig közel ötvenféle halfajnak ad otthont. A Balatont gyakran jellemzi a halak tavaszi elhullása, mely egyrészt annak köszönhető, hogy azok kifáradnak az ívásban.
A Balaton már az ókori Római Birodalom idején is népszerű hely volt. Több római császár is elidőzött a környéken - Tiberius Badacsonynál, Galerius pedig Siófoknál -, emellett a fenékpusztai ókori romkert is az egykor itt élő rómaiak emlékét őrzi.
A Balaton kialakulásához a magyar mondavilágban is számos történet fűződik. Ezek egyike szerint a környéken hajdanában két óriáscsalád élt, kiknek családfői egy napon úgy összekaptak, hogy végül egyikük sem maradt életben. A monda szerint asszonyaik könnyeiből született meg a tó.
Mivel a Balaton víztükre a ráeső napfény jelentős részét visszaveri, az északi part déli hegyoldalai olyan kiváló szőlőtermő vidékekkel büszkélkedhetnek, mint például Badacsony. A szőlőtermesztésben rejlő lehetőségeket már az ókori rómaiak is felismerték.

Kapcsolódó cikk:
A 4 legjobb tóparti strand - Szerintünk »
A Balaton-környéki turizmus már a reformkorban is virágkorát élte. A fővárosi lányokat és asszonyokat már több évszázaddal ezelőtt is különféle wellness-szolgáltatásokkal és gyógyeljárásokkal csalogatták a tó partjára, emellett pedig a balatoni színházi élet is kiemelkedőnek számított.
A Balaton hazánk szinte összes művészét megihlette. Sok költő, író, képzőművész és színész töltötte itt a nyarakat - többek között Jókai Mór, Kisfaludy Sándor, Blaha Lujza - vagy épp egész életét, emellett számos művésztelep neve fűződik a tóhoz.

Kapcsolódó cikk:
3 gyönyörű, romantikus úti cél »
A Balaton egyik legszebb fekvésű része a Tihanyi-félsziget, melynek hírnevéhez a tihanyi visszhang is hozzájárul. A jelenség a 18. század közepe, pontosabban a jelenlegi apátság felépítése óta létezik, ugyanis a Visszhang-dombon elkiáltott szavak az apátság északi oldaláról verődnek vissza, két másodperc alatt mintegy 700 méteres távot megtéve.

Kapcsolódó cikk:
A 3 legszebb magyar város »
A Balatonon 1934 óta minden második évben, újabban pedig évente megrendezik a híres Kékszalag Vitorlás Versenyt. A nagy hagyományokkal rendelkező, általában júliusban zajló tókerülő vitorlásverseny körülbelül háromszáz hajója - mintegy 1500 vitorlázóval a fedélzeten 160 kilométert tesz meg Füredtől Keszthelyig, és vissza.
Az 1987-óta hagyománynak számító Balaton-átúszó Versenyre évente közel tízezer résztvevőt várnak, hogy teljesítsék a Révfülöp és Balatonboglár közötti 5,2 kilométeres távot. 2008-ban pedig megszületett a Balaton Challenge, melynek célja a Balaton hosszanti irányban való átúszása, mely 77,5 kilométert érint.
2009 februárjában a Balaton Fejlesztési Tanács kezdeményezést indított, melynek célja, hogy a balatoni régiót felterjesszék az UNESCO Világörökség része címre. Az először csak a Hévíz területét, valamint a Tihanyi-félszigetet és a Tapolcai-medence vulkanikus tanúhegyeit érintő pályázatot várhatóan 2012-ben nyújtják be.
Egészen a 19. századig a Balatonnal egységet képezett - annak nyúlványa volt - a Kis-Balaton területe, mely a Zala-folyó torkolatvidékét foglalja magában. A Balatontól délnyugatra fekvő táj jelentős részét - gazdag természeti és kulturális értékei miatt - védett területnek nyilvánították.

Kapcsolódó cikk:
3 gyönyörű vízparti úti cél »
A Balatonnal kapcsolatos kérdőívek és statisztikák szerint a turisták többsége a szép környezet miatt utazik a tóhoz, azonban többségük mindezt csak évente egyszer vagy legfeljebb kétszer engedheti meg magának. A legnépszerűbb úti cél a Balaton partján Balatonfüred, illetve Siófok.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük
Mielőtt továbblépsz, nézd meg ezeket is!