Egy részeg prostituált gyújtotta fel a várost

A perzsa uralkodók hatalmuk bizonyítására építették Perszepoliszt, mely állandó rituáléival folyton dicsőségüket, vagy ami még lényegesebb, fennhatóságukat hirdette. A birodalom eme motorját perzsák és más népek együtt működtették, szegény alattvalóktól az ide látogató hatalmasságokig, a gépezet működését pedig kincsek olajozták. Perszepoliszban volt az oxusi kincs eredeti otthona, és valószínűleg ott is készült.

Egy felháborítóan fényűző város

A perzsák királysága jórészt a mai Irán területén helyezkedett el, és bámulatos sebességgel tört hatalomra. A hatalom és a dicsőség dologi megjelenítése a királyság elismertetésének fontos kelléke volt, így a perzsák egy sor, egyre impozánsabb fővárost hoztak létre, aminek betetőzése Perszepolisz volt. A város építése Dareiosz alatt kezdődött i. e. 513-ban, és fia, Xerxész, valamint unokája, I. Artaxerxész alatt folytatódott.

Perszepolisz egy alacsony, sziklás hegyvonulat mellett fekszik a Marv Dast síkság peremén, a mai Iránban. A környező síkság fölé magasodó, kiterjedt alapzaton foglaltak helyet a méretes termek és paloták, melyek stílusa az akhaimenida perzsa hagyományok, a perzsák szomszédai és vazallusai, a médek, valamint Mezopotámia építészetének keveréke, némi, a görög világból átvett klasszikus esztétikával.

A különböző ünnepek és rituálék Perszepolisz szívében zajlottak. Úgy tervezték, hogy félelmet keltsen az idelátogató alattvalókban és idegen uralkodókban, valamint, hogy a szertartásokat hatalmas színházhoz hasonlóan adhassák benne elő. A hatalmat és pozíciót felerősítették a pompás ékszerek és az adott személy ajándékainak és áldozatainak különcsége. A király hatalmát a sarcok beszedőjének szerepe és mindenkit elhomályosító megjelenése fejezte ki.

Egy prostituált ötlete volt Perszepolisz porig égetése

I. e. 333-ban Nagy Sándor megszállta a Perzsa Birodalmat, és III. Dareiosz seregeit maga előtt hajtva i. e. 330-ban Perszepoliszhoz érkezett. Itt nagy ivászatot rendezett tisztjeivel, majd talán azt akarta megbosszulni, hogy Xerxész 150 évvel korábban lerombolta az athéni Akropoliszt.

A világ 15 titokzatos romvárosa

Nézegess képeket!

Elolvasom

A legenda szerint a tivornya során egy részeg prostituáltnak támadt az az ötlete, hogy gyújtsanak fáklyát, és tegyék a porral egyenlővé a várost. Egyes szóbeszédek szerint Nagy Sándor adta a nő kezébe a fáklyát, mások szerint épp fordítva történt, annyi azonban bizonyos, hogy a kétes hírű nőszemélynek nagyon is köze volt az egykor fényűző város lerombolásához.

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

_Promóció

Ilyenek ma a romok

Perszepoliszt hatalmas, 450 méter hosszú és 300 méter szélességű kőteraszra építették, ami 14 méterrel magasodik a síkság fölé. Hatalmas lépcsősorok vezetnek egy óriás kapuépítményhez, a Minden népek kapujához. A látogatók ezen át közelíthetik meg a főbb épületeket, az Apadanát vagy tróntermet, Dareiosz palotáját, Xerxész palotáját, az általában Xerxész háremének szállásával azonosított keskeny épületet, a Száz Oszlop Csarnoka, valamint a Kincstárként ismert épületet, melynek valószínűleg adminisztratív funkciója volt.

A terasz körüli kevésbé nagyszabású épületek nyomai arra utalnak, hogy a nélkülözhetetlen munkások a környéken éltek, és egy feliratos oszlop szerint Xerxésznek is volt palotája a síkságon. A Dareiosszal, Perszepolisz első építőjével kezdődő királyok sírjait a sziklába vájták. A sírokat értékes temetkezési tárgyakkal és áldozatokkal rakták meg, de hamarosan kifosztották őket, és most üresen állnak.

Cikkünk Joel Levy Elveszett kincsek atlasza című könyve alapján készült.

A könyvben tárgyalt kincsek más és más történelmi korokhoz, helyszínekhez kapcsolódnak. Megtalálni közöttük uralkodók irdatlan kincsét, de olyan kincseket is, melyek nem alapanyaguk, hanem jelentéstartalmuk miatt felbecsülhetetlenek - kincseket, melyek elpusztultak, és másokat, melyek soha nem is léteztek. Néhányukat megtalálták, mások azonban ma is hiányoznak, és további elszánt és intenzív kutatással próbálnak a nyomukra akadni.

Kiadja a Kossuth Kiadó.
A könyv ára 6990 forint.
A könyvet itt rendelheted meg.

• ázsia
• ókori hely
• romváros
• világjáró
• Utazás