5 elképesztő táj, ahol a víz az úr: emberi kéz sosem tudott volna ilyen szépet alkotni

A víz éltető és pusztító munkája is nyomott hagyott rajtuk.

5 elképesztő táj, ahol a víz az úr: emberi kéz sosem tudott volna ilyen szépet alkotni
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A vízzel összefüggésben álló természeti jelenségek lenyűgözőek, ami korántsem véletlen: a víz minden földi élet forrása, ami - mint azt a különböző népek legendái, hiedelmei és vallási gyakorlata is igazolja - évezredek óta foglalkoztatja, illetve ejti rabul hihetetlen erejével az embert. 

Ha téged is megigéz a gyönyörű, vizes turista paradicsomok látványa, akkor a következő helyekre életedben egyszer érdemes ellátogatnod. 

A legmagasabb vízesés: Angel-vízesés, Venezuela

A gyönyörű vízesés két szakaszban, összesen 979 méter magasról zúdul alá - vize 18-szor nagyobb utat tesz meg, mint a Niagaráé -, és ezzel egyedülálló jelenség a Földön. Egy füves fennsíkról előbb egy 807 méterrel lejjebb lévő sziklaszirtre hullik, majd onnan még 172 métert esik.

A Venezuela délkeleti részének esőerdőiben, a Caroni-folyó egyik mellékágán kialakult vízesés csak csónakkal vagy repülőgéppel közelíthető meg. Nevét Jimmy Angelről, vagyis arról az amerikai pilótáról kapta, aki e páratlan természeti jelenséget 1935-ben először pillantotta meg a magasból.

Ahol a víz maga az élet: Aran-szigetek, Írország

Az Írország nyugati partvidékén, a Galway-öbölben, a parttól mintegy 8 kilométerre fekvő Aran-szigeteken - mely egy három szigetből álló csoport - évszázadok óta élnek halászok és földművesek. A vad partjaikról híres szigetek meredek mészkő sziklafalai helyenként 90 méter magasan emelkednek ki az Atlanti-óceánból.

A halászok currach-nak nevezett kátrányozott csónakokban szállnak tengerre, ezekkel közlekednek a szigetek között is. A földművesek burgonyát és más haszonnövényeket termelnek, a kopár mészkőtalajt a ráterített homokkal és moszattal teszik termékennyé. A hely varázsa a természet erőinek látványos megnyilvánulása mellett annak is köszönhető, hogy egyike Írország azon kevés területeinek, ahol még élőnek számít az ír nyelv. J.M. Synge, az ír drámaíró mindezek miatt minden évben itt töltött jó néhány hónapot, mely élmény műveire is nagymértékben kihatott.

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Az orosz Galapagos: Bajkál-tó, Oroszország

A világ legmélyebb, mintegy 1620 méter mély tava körülbelül 25 millió évvel ezelőtt jött létre, amikor is a földkéreg egy hasadéka megtelt vízzel. A tó valójában egy hatalmas, 640 kilométer hosszú és átlagosan 50 kilométer széles beltenger, egyúttal arról is nevezetes, hogy benne található a Föld édesvízkészletének csaknem egyötöde.

E természetes víztározót több mint háromszáz folyó táplálja, azonban csak egy ered belőle: az Angara. A Bajkál-tó azonban nem csak földtörténeti szempontból számít különleges helynek.

Gazdag növény- és állatvilágának háromnegyed részét olyan fajok teszik ki, melyek csak itt fordulnak elő - a legnevezetesebb a bajkáli fóka -, emellett a körülötte lévő területeket a mai napig viszonylag érintetlen, ősi erdők borítják, ahol az emberek őrzik hagyományaikat, illetve békében és harmóniában élnek a természettel, többek között az általuk tengerként tisztelt hatalmas víztömeggel.

Mesebeli bajor tóvidék: Königsee, Németország

A Bajor Alpok festői hegyei között 600 méter tengerszint feletti magasságban meghúzódó kicsiny, ám annál csodálatosabb tó a Berchtesgaden környéki üdülőövezettől öt kilométerre délre, illetve Salzburgtól is mindössze 24 kilométerre fekszik. Nyolc kilométer hosszú, partjai még a legszélesebb pontján is csak 1,5 kilométerre vannak egymástól, legnagyobb mélysége pedig 188 méter.

A tavat övező hegyek meredeken nyúlnak fel a vízpartról, közéjük tartozik például a vidék legmagasabb csúcsa, a Watzmann a maga 2713 méteres magasságával, illetve a Blaueis-gleccserről nevezetes Hochkalter. A vidéket 1978-ban nyilvánították nemzeti parkká. A varázslatos, hegyes-völgyes tájakkal, valamint bükk-, lucfenyő- és tűlevelű erdőkkel szegélyezett tó az előbbieken túl arról is nevezetes, hogy Németország ivóvíz-minőségű, legtisztább tava.

Öt testvér a jégkorszakból: Nagy-tavak, Kanada/USA

A világ legnagyobb összefüggő édesvízfelülete az USA és Kanada határán fekszik. Az öt tó együttes területe mintegy 245 300 négyzetkilométer. A Felső-tó a Kaszpi-tenger után a Föld második legnagyobb tava. A legkisebb, de így is 19 011 négyzetkilométer felületű Ontario-tó az egyetlen, mely télen nem fagy be.

Lélegzetelállító fotók: ezeknél a jégbe fagyott vízeséseknél ma nem látsz varázslatosabbat

Nézegess képeket!

Elolvasom

A másik három, a Huron-, az Erie- és a Michigan-tó közül csupán ez utóbbi fekszik teljes egészében az Amerikai Egyesült Államok területén. A hajózható szorosokkal és csatornákkal összekötött tavak fontos szállítási útvonalak az USA és Kanada belső területei között, illetve - az Atlanti-óceánba torkolló Szent Lőrinc-folyón keresztül - a világ minden része felé.

Mindemellett a Nagy-tavak vidéke a túrázók valódi paradicsoma, a vadregényes táj mellett köszönhetően az olyan látnivalóknak, mint például a Niagara-vízesés.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Különös helyek, elbűvölő tájak című könyv alapján készült.

Ezt is szeretjük