Friss fotókon a csernobili atomkatasztrófa helyszíne: ők azok, akik most ott élnek

Bár az atomkatasztrófát megelőzően a Przsevalszkij-ló már szinte a kihalás szélén állt, a faj megmentése érdekében 1998-ban a kiürült területekre engedték a megmaradt példányokat. Megfigyelések szerint azóta a lovak száma folyamatosan növekszik.

A Pripjaty folyó szeli ketté a csernobili lezárt zónát, és biztosít fontos élőhelyet számos állatfaj számára. Jávorszarvas, őz, hód, baglyok, de barnamedve, hiúz és farkasok is előfordulnak a területen.

A csernobili lezárt zónában az emberek hiánya a szürkefarkas populációjának növekedését is elősegítette. A sugárzással szemben az jelenthet számukra némi védelmet, hogy nagy területet birtokolnak, így időnként a lezárt zónát elhagyva az úgynevezett tisztább területekre is kimerészkednek.

A kidőlt nyírfán a hód rágásnyomai utalnak jelenlétére. Az élővilág virágzása kutatók szerint annak köszönhető, hogy az itt élő állatok már nincsenek kitéve sem az emberek vadászszenvedélyének, sem annak, hogy megrongálnák élőhelyüket. Számuk így a napjainkban is magas sugárzás ellenére folyamatosan emelkedik.

A képen egy fiatal róka figyeli élelmét Pripjaty mellett, a vasúti sínek mentén, mindezt a csernobili lezárt zónában. Jim Beasley biológus maga is megdöbbent, amikor egy öthetes felmérés során számos állatfaj jelenlétét tapasztalta az atomkatasztrófa sújtotta helyen.

Lakóik olyan sietve hagyták el a házakat, hogy azóta a természet vette át az uralmat, békés otthont kínálva a környéken élő állatok számára.